Álom az élet...
Pár perc az életem,
reggel megszülettem,
Délire az álmok
Megszállottja lettem.
Haldoklik a lelkem
Most uzsonnatájban,
elégett a testem
Újuló csatákban.
Mire a nap leszáll,
Néma halott leszek
Nem csábítnak többé
Az úszó fellegek.
Születtem, nevettem,
Szenvedtem, meghalok,
Pár gondolat sirat
És a bús csillagok.
(Tiszántúli Déli Hírlap, 1944. május 3.)