Ábrándűzés

Ábrándűzés

Miért ábrándozol vén bolond,
nem rád kacsint már rég a hold,
s a nap se kedvedért rajzol át
égbolton aranykarikát.
Tudd, érezd, valld be, hogy lejárt,
készülten várd az éjszakát.

Bölcs tanács, olcsó szélzene,
nem lejárt lemez élete,
annak, ki későn is akar,
szívverése a rím, a dal,
kit minden-mindegy nem vakít:
Ember az ember, míg álmodik!

1997. II. 12.
(Lélekváltság, 1996)
(Városunk, 2009. május)

 

Vissza a címlistához