A hónap ajánlata
A húsvéti tojásról
A tojásfestés Európa számos országában húsvéti hagyomány, amely a locsolkodáshoz kapcsolódik, de a tojások díszítése más kultúrákban is elterjedt.
A perzsa kultúrában szintén elterjedt szokás volt a tojások díszítése, amelyre elsősorban a tavaszi napéjegyenlőség környékén került sor. Ekkor volt ugyanis a perzsa újév, amikor a családtagok közösen díszítettek tojásokat és azokat egy tálba helyezték. Feltehetően innen származik az a keresztény hagyomány is, hogy húsvétkor tojást festünk. Ez a hagyomány főleg Európa keleti részén maradt fenn.
Karthágói festett tojás színes díszítéssel.
Magyarországon már avarkori sírokban is találtak színes, festett tojásokat. Az első írásos emlékek a témában Anonymus idejéből, a XIII. századból maradtak ránk.
A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenekelőtt az élet szimbóluma, a kereszténységben pedig az újjászületést jelzi. A tojással kapcsolatos szokások és hiedelmek több ezer éve jelen vannak az emberiség hiedelemvilágában. A kőkorban az asszonyok tojást tartottak szülés közben a kezükben, hogy gyermeküket megvédjék a gonosz szellemektől.
A húsvéti tojás
Először 1615-ben, Strassburgban említik a húsvéti tojásokat. Ezek eredetileg egyszínűek voltak.
Nyugat-Európában a leginkább elterjedt szín a piros volt.
Kelet-Európában pedig az arany. A XVII. századtól kezdik emlegetni a színes tojásokat.
A legenda szerint Ostara, a germán istennő birtokolt egy különleges madarat, ami színes tojásokat tojt. Egy nap az istennő a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta a madarat, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Ostara ünnepén a germánok egymásnak tojást adtak és megették, más források szerint elásták azokat.
A tojást tojó húsvéti nyúl képe az 1700-as években az Egyesült Államokban is megjelent. A pennsylvaniai holland telepesek az "Osterhase" vagy "Oschter Haws" (azaz a Húsvéti Nyúl) eljöveteléről meséltek gyerekeiknek. Az ünnepi szokás szerint a jó gyerekek színesre festett tojásokat kaphattak a húsvéti nyúltól, gondosan kikészített sapkáikba.
Kezdetben a tojást természetes anyagok felhasználásával festették, a legelterjedtebb fogás a vöröshagyma héjának forralásából elért vízben való áztatás volt. Száradás után olajjal és szalonnabőrrel fényesítették a műremeket.
Hímzett tojás
Egy íróka nevű fémcső segítségével viaszból mintákat rajzoltak a tojás felületére, majd festékbe mártották. A festék nem fogta meg a viasszal fedett felületet, így miután azt lekaparták világosak maradtak.
Batikolt tojás
A tojás felületéhez különböző mintákat rögzítettek (újabban rossz harisnyák segítségével) és ezután áztatták be a festékbe. Száradás után a mintákat eltávolították, a helyükön így világos felület maradt. Az eljárás ugyanaz, mint a hagymahéjjal festett tojás esetén, csak hagymahéj helyett festéket használnak.
Csipkés Tojás
Különleges szokásnak számít a csipkékkel való tojásdíszítés. Ez legjobban festetlen tojásokon mutat
Nagy kézügyességet igénylő feladat, amikor maga a tojáshéj lesz olyan különleges, mint egy csipke.
Patkolt tojás
A szájhagyomány szerint a tojáspatkolást a magyar kovácsok találták ki. Csak az számított igazi mesternek, aki egy tojást is meg tudott patkolni. Bár a patkolókovácsok és a baromfik száma is lecsökkent az utóbbi években faluhelyen, a tojáspatkolás szerencsére még mindig köztünk él: vásárokban és falunapokon találkozhatunk azokkal a türelmes mesteremberekkel, akik ólomlemezekkel díszítik, karcolják és festik a tojásokat.
A színesre festett húsvéti tojások szokása utal az élet megújulására, a feltámadásra. A húsvéti tojásnak nemcsak vallási jelentősége van, a színes, díszes tojások egymásnak ajándékozása a fiatalok körében a szeretet, a rajongás, és a szerelem jelképe is. Azt mondják, hogy a kapott tojások száma a népszerűség fokmérője.
Különböző népeknek más-más tojással kapcsolatos hagyományaik vannak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsehozó amulettek.
Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott.".
A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken,
varázserejűnek tartották.
Oroszországban a húsvéti piros tojásokat egymáshoz ütik húsvéti köszöntésképpen, így az összetört tojáshéj által Isten áldását kapják.
Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.
A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.