A negyedikesek mondásával folytatódott az aranyfonál mesemondó verseny. Mészáros Mihály, a zsűri elnöke, minden részvevőnek megköszönte a meséket és azt, hogy készültek és foglalkoztak a mesékkel. Néhány tanáccsal is támogatta az ifjú előadókat. Azt mondta, a mesélés alapja a biztos szövegtudás. Arra kérte a gyerekeket, hogy ne kapkodják el a mesélést, mert a mesemondás nyugodt, komótos elfoglaltság. Javasolta, hogy teremtsenek kapcsolatot a közönséggel, hiszen el akarnak nekik valamit mondani és a figyelmüket kell elnyerni. A versenyt Molnár Nóra nyerte.
A további eredmények itt olvashatók.
A képeket a Galériában nézhetik meg.
Könyvtárunk 1996-ban hirdette meg először a városi aranyfonál mesemondó versenyt. A népmese mondása, olvasása, hallgatása hagyományának őrzése, ápolása hívta létre a programot. Szándékaink szerint, e mellett olyan barátságos környezetben zajló versenyzési lehetőséget is szerettünk volna teremteni, ahol a kicsit félénkebb, esetleg kisebb beszédhibákkal küzdő gyerekek is lehetőséget kapnak arra, hogy megmutassák, ők is tudnak mesélni. Az évek során több száz mesét hallhattunk. A pedagógusok és a szülők arra törekednek, hogy minél több mesét ismerhessenek meg a gyerekek, és a közönség. A könyvtár azzal támogatja a versenyzőket, hogy sokféle népmese könyvet vásárol évről évre. A két évtized alatt nagyon sok tehetséges, talpraesett mesemondóval találkoztunk. Emlékezetes délutánokat töltöttünk együtt, sok kedves történet fűződik a mesemondóversenyekhez. Idén 95 gyerek jelentkezett a versenyre.
Kellemes emlékként fog megmaradni a pénteki rendezvény azokban, akik eljöttek könyvtárunkba és találkoztak Varró Dániellel. 14 órakor gyermekek nagy számban, majd 16.30-kor a felnőtt irodalomkedvelők ismerhették meg a kortárs költőt. Varró Dániel részleteket olvasott fel műveiből és a vetítéssel egybekötött előadásából azt is megtudhattuk, mikor írta első verseit, hogyan lett költő, hogyan születnek versei, műfordításai. A népszerű fiatal költő már érettségi tételként is szerepel a középiskolások tananyagában, műveinek elemzéséről, értékeléséről is mesélt a jó hangulatú rendezvényeken.
2017. március 24-én, pénteken 19 órától a Cervinus Teátrumban vendégszerepel a Karinthy Színház Nell Dunn: Gőzben című darabja, Josie szerepében Balázs Andreával. Könyvtárunk színházlátogatást szervez, amelyre várjuk az érdeklődők jelentkezését.
Endrődi kötődésű személyről olvashatnak a Békés Megyei Hírlap 2017. február 2-i számában. Salacz Gyula 185 éve, 1832.január 31-én született, felmenői több generáción át Endrőd jegyzői voltak. Gimnáziumi tanulmányait Aradon végezte, részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Gyakorló ügyvédként Aradon telepedett le. 1872–75-ig Arad város tiszti főügyésze, 1875. március 10-től 1901-ig pedig polgármestere volt. Közszolgálati érdemeinek elismeréséül 1900. okt. 24. a III. oszt. vaskoronarendet, majd kir. tanácsosi címet s végre «endrődi» előnévvel magyar nemességet nyert. Képviselővé az 1901–1906. országgyűlésre Arad sz. kir. város választotta meg. Nemesi előnevének magyarázata: ősei közel száz éven keresztül Endrődön éltek és jegyzőként segítették szülőhelyünk életét: Salacz József 1807-1848 között, Salacz Imre pedig 1848-1890 között. Salacz József akkor volt Endrőd jegyzője, amikor a Templom-zugból kihozták a községházát és a mostani templommal szemben felépítették az új épületet (a mostani községháza szárazkapujától a híd felé eső részét). Az ő nevükhöz fűződik a magyar szabadságharc és az azt követő nehéz időszak is. Mindezt alátámasztja az Országos Levéltár közlése (iktatási szám: 5038/2003. OL sz.), mely szerint: Salacz Gyula Endrődöt jelölte meg predikátum gyanánt; a döntés-előkészítők azt szem előtt tartva, miszerint Salacz édesapja „e községet mint jegyző szolgálta és így ő onnan(i) származása és egybeköttetése is kellőleg igazolva van”, javasolták a kérelem teljesítését (Y 1 1893-1100).
Gyoma 300 éves évfordulós eseményeit előkészítő szervező bizottság azzal a felhívással fordul Gyomaendrőd lakóihoz, elszármazott gyomai polgárokhoz, azok hozzátartozóihoz, hogy amennyiben birtokukban van olyan, a régi Gyomát idéző relikvia, amely kevésbé vagy egyáltalán nem ismert ritkaság, és azt néhány hónapra térítésmentesen rendelkezésre bocsájtana egy kiállítás erejéig, akkor azt szívesen fogadnák a szervezők.
VARRÓ DÁNIEL
