Tanúi lehetünk, hogy mostanában: feléled a búcsújárások, zarándokutak hagyománya. Talán a mai kor emberének is szüksége van lelki megerősödésre, feltöltődésre. Nem volt ez másként a korábbi időkben sem. Azt, hogy a búcsújárás milyen okból történt jól elmondja a következő idézet:
„ Itt a hívekhez beszédet intézett, melyben a búcsújárás igazi céljára: a jó és igaz gyónásra, bűnbánatra, a fáradalmak elviselése által a gyarlóságaikért nyerhető bocsánatra és Isten irgalma által nyerhető elégtételre és kegyelmekre (mint a búcsújárás egyetlen és igazi céljára) hívta fel a figyelmüket."
Ezeket a sorokat Fülöp Imre vetette papírra 1942-ben. Felidézi a régi búcsújárás hagyományát, szokásait, útvonalát. Mivel maga is részese volt ennek az élménynek, színesen, szemléletesen eleveníti fel a hajdani búcsújárás hangulatát.
Sajnos nem az eredeti dokumentumot őrizzük a könyvtárban, csak fénymásolatban van meg ez az írás. A tartalmát érdekesnek gondoltuk, ezért osztjuk meg Önökkel.
„ Búcsúra Mária-Radnára jártak. Festőien szép hely. A Maros jobb partján fekszik, szemben Lippával. Aradról keskeny vágányú vasút visz ki Radnára. Amikor vége volt az aratásnak, a cséplésnek, és a kender nyári munkálatainak, szeptember 8-án Kisasszony nap előtt megkezdődtek az előkészületek. Választottak egy búcsúgazdát, fogadtak pár lovaskocsit, amire a batyukat felrakták. Kora hajnalban megindultak Radnára. 3-400-an mentek egyszerre. Radna körülbelül 100 km távolságra van Endrődtől. Az úton énekeltek, imádkoztak, betértek a közbeeső falvak templomaiba, ahol megpihentek. Radnára érve részvettek a búcsú szertartásain. Délután átmentek Lippára - csak egy híd választja el Radnától- és bevásároltak. Majd a búcsúsgazda vezetésével hazaindultak. A radnai búcsú híres volt. Erdély nagy városaiból, falvaiból rengetegen jöttek búcsút járni. Ismeretséget kötöttek egymással. Amint a régiek elmondták némely esetben még házasságkötés is létre jött. A radnai hegy oldalában lévő Kálvária IX. Stációjára ma is ez van írva: „Csináltatták az endrődi hívek 1889-ben." Arról, hogy mikortól kezdve jártak ide búcsúra, beszéljen helyettünk egy végrendelet.
„Hegedűs Albert végrendelete 1758-ból". 1. "Tisztelt plebánusunknak ety harmat fő ösztöt szentmise szolgáltatásokra. Lelkemért...
2. Váradi és Radnai tisztelt Prátereknek két-két forintokat szent mise szolgálatokra.
3. Aradi T. Prátereknek ety-ety forintokat ugyan szent misékre." (História Domus)"
/Forrás: Vaszkó Irén: Endrődi háziszőttesek, Endrőd, 1982./