A könyvtárunk helytörténeti gyűjteményében található szakdolgozatok sok érdekes és értékes adalékkal szolgálhatnak Gyoma közel-és régmúltjának megismerésében. A Gyoma története iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk az alábbi dokumentumokat.
Több dolgozat foglalkozik Gyoma kulturális életével. Ez nem véletlen, hiszen a felsőoktatási intézményekben tanulók közül kötődésük, lokálpatriotizmusuk miatt többen választották szakdolgozatuk témájául szülővárosuk oktatási, kulturális, művészeti szegmensének feldolgozását.

A Jókai úti óvoda történetéről írta szakdolgozatát 1994-ben Cserenyecz Csilla. Ez az óvoda volt Gyoma – és Békés megye - első óvodája. Wodianer Sámuel 1839-ben kezdeményezte felállítását, majd 1841-ben kezdte meg működését a kisdedóvó. Az óvoda történetének 150 évéről ad áttekintést a dolgozat.
A dolgozatot itt olvashatja.

Nemcsak Gyoma életében, hanem a magyar nyomdaiparban és könyvkiadásban is meghatározó szerepet játszott a Kner család. A nyomdaalapító Kner Izidorról és gyermekeinek munkásságáról, könyvművészeti törekvéseikről, eredményeikről sokan publikáltak. Dér Mária A Kner hagyomány kérdéséről című dolgozatában Knerék könyvkiadói programját és a megjelent könyveket elemzi. 
A dolgozatot itt olvashatja.

Milyen volt Gyoma kulturális élete a 20. század első felében? Csath Róza munkájából kapunk választ a kérdésre, aki a gyomai közösségi élet és művelődés szintereit vizsgálja dolgozatában.
A dolgozatot itt olvashatja.

A 20. század második felének egyik meghatározó kulturális intézménye volt a Katona József Művelődési Ház. Az 1956-1980 közötti évtizedekről, a helyi közművelődést, a klubok, szakkörök életét szervező és a néptánc együttest menedzselő intézmény történetéről kapunk adatokat Mercz Ilona írásából.
A dolgozatot itt olvashatja.

A művészi fogékonyság, az alkotás és az élmények megosztásának szép példája valósult meg a Kisréti [egykor Vorosilov] utca 19. számú házban. Honti Antal művészi alkotómunkája mellett igen jelentős közösségi-művelődési szerepet is vállalt. Lakásában alakította ki a műhely galériát, ahol a hazai kulturális élet számos képviselőjével találkozhatott a gyomai közönség. A Honti műhelygaléria létrejöttét és működését dolgozta fel Horváth Mihályné.
A dolgozatot itt olvashatja.