Szabályai: váltott játékban minden játékosnak külön golyója van. Ahhoz, hogy a célgolyó bábut boríthasson, először falat/és vagy piros golyót kell érintenie, és/vagy a lökő golyónak kell falat érintenie a célgolyó érintése előtt. A pontszám a büntetőpontból, az lökés által eldőlt bábuk és karambol összértékéből adódik össze. A játékot (lyuk/zseb nélküli) szabványos "karambolasztalon" játsszák. A játékhoz 3 db szabványos karambolgolyó kell, 1 vagy 5 fabábu. Mivel a játékosok váltva löknek, így mindkét fél folyamatosan játékban van. A játékosoknak a pontszerzés mellett arra is törekedniük kell, hogy az ellenfélnek ne hagyjanak „állást”, jó pozíciót. A magyarbiliárdot 120 pontig játszák, aki előbb eléri, az nyeri a szettet. Az utolsó szerzett pontoknak vagy bábborítást tartalmazó szabályos lökésből, vagy az ellenfél hibájából kell származnia Egy mérkőzés páratlan számú szettből áll, a mérkőzést az nyeri, aki a legtöbb szettet éri el. A Békés vármegyében és városunkban is népszerű játékot ma is töretlen népszerűséggel játszák, versenyeket szervezve. A speciálisan magyar szabályok szerint játszott biliárd játék nem azonos más nemzetek biliárd játékaival.
Tájszavak egész garmadájával dolgozott, a paraszti munka évszázados, helyi állapotának leírásával teremtette meg műveinek sajátos légkörét, hangulatát. 1960 után megjelenő művei folyamatosan követték egymást. Regényei, novellái, melyek élményanyagát a megélt paraszti világ, a világháború átélt pokla, a hadifogság szenvedései adták. Prózai realista művei hűen tudósítottak a falvakban végbement hatalmas változásokról, emberi drámákról, a téesz-szervezés folyamatairól, az életmódváltozásról.
Rendszeresen látogatott haza, Endrődre, és szeghalmi, egykori gimnáziumába is. Irodalmi barátságot nem csak a kor jeles hazai, jele íróival ápolt, hanem Tamási Áronnal és Sütő Andrással is. Tímár Máté irodalmi munkásságát József Attila és SZOT díjjal ismerték el. 1992-ben a Magyar Köztársaság Aranyérdemkeresztje kitüntetést is átvehette.
Tímár Máté egyike volt azoknak az értelmiségieknek, akik a két falu: Endrőd és Gyoma egyesítését szorgalmazták s hittek ebben. Hite szerint az egyesüléssel, a későbbi városi rang elnyerésével a felemelkedést támogatta, Gyomaendrődinek vallotta magát. „Gyomának és Endrődnek együtt, emberszabású módon kellene élni és kistelepülési történelmet csinálni!”
1996-ban Gyomaendrőd díszpolgárának választották. 1999-ben hunyt el, hamvait Endrődön, szülei sírjába temették el.
Tímár Máté anekdotai eszközökkel, színesen, ízesen, árnyalt nyelvi gazdagsággal idézte az alföldi, vidéki jellegzetes figurákat, életrajzi elemekre bőven épített. Szűkebb környezetéből merített történetei aprólékos, realista bemutatását, az aktuális problémákat, társadalmi gondokat megrendítő, vagy mulatságos tálalásban kínálta olvasóinak. Mindvégig megmaradt eredeti stílusánál, formavilágánál, nem hódolt be újító modern irányzatoknak. Művei nyelvi világára felfigyelt Lőrincze Lajos professzor is. Követendő példának állította stílusát és nyelvezetét: „Tímár Máté irodalmi szintre emelte Endrőd nyelvjárását, szókincsét, országnak-világnak megmutatta annak szépségét.”
 |
Körösi halászlé Tímár János receptje alapján |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2020. Gyomaendrődi Értéktár Előterjesztő: Határ Győző Városi Könyvtár |
|
|
A Tímár János receptje szerint készült körösi halászlé Gyomaendrőd egyik emblematikus étele. A népszerű és kedvelt étel, mint helyi gasztronómiai érték jelentős turisztikai vonzerőt képvisel. Gyomán és Endrődön mindig népszerű volt a halételek fogyasztása. Az egykori Halászkert vendéglőben kapható, Tímár János receptje szerint készült körösi halászlé már évtizedekkel ezelőtt kedvelt volt a helyi lakosok, a turisták és a Liget fürdő vendégei körében. A halászlének elkészítési módja, ízesítése Tímár János, a neves vendéglátó-ipari szakember nevéhez fűződik.
|
|
|
|
|
| Előterjesztés |
 |
Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Verseny |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2020. Gyomaendrődi Értéktár
Előterjesztő: Határ Győző Városi Könyvtár |
|
| 1998. augusztus 21-én rendezték meg első alkalommal Gyomaendrődön a Nemzetközi Halfőző Versenyt. Ötletgazdája Tímár János vendéglős volt, szakértelmének, széles ismeretségi körének és kapcsolati tőkéjének köszönhetően a halfőző verseny hazai és nemzetközi érdeklődést keltett, a versenyekre több országból érkeztek. A régi piacteret (mai Kner teret) ellepték a bográcsok, a főzők és az érdeklődők. A profik és az amatőrök három kategóriában: dunai, tiszai-körösi típusú halászlé és vegyes halételek készítésében mérték össze tudásukat. A halfőző verseny 2002-ben került át az endrődi Népligetbe és része lett a Szent István napi programnak. A rendezvény kulturális programokkal egészült ki, és továbbvitte az első szervezők színvonalas munkáját. Az évek során sok szervezője, több helyszíne is volt a versenynek. A testvérvárosi kapcsolatok ápolásában is fontos szerepet töltött be, kedvelt rendezvény volt. A Gyomaendrődi Nemzetközi Halfőző Versenyt városunk önkormányzata nagyrendezvényként tartja meg minden évben, hogy a gasztrokultúra megőrzésével színesítse Gyomaendrőd kulturális életét és növelje a város turisztikai vonzerejét.
|
|
|
|
|
| Előterjesztés |
|
|
Dr. Tóth Elek szilvatermesztő és nemesítő kutató tevékenysége |
|
Értéktárba kerülés ideje: Előterjesztő: |
|
|
Dr. Tóth Elek több évtizedes szakmai munkájával, kutatási tevékenységével hozzájárult a szilvatermesztés fejlődéséhez, annak mennyiségi és minőségi vonatkozásában egyaránt. A nevéhez fűződő szilvafajták ma is közkedveltek. 1911. április 6-án született Endrődön. Édesapja Tóth János kertész, aki a Népliget létrehozója volt. Elemi iskoláit Endrődön végezte. A Bajai Magyar Királyi Kertészképző Iskolába 1928-ban iratkozott be, melyet kitűnő eredménnyel végzett el 1931-ben. Ezután tovább képezte magát a Felsőfokú Szőlő-és Borászati Tanfolyamon, melyet a katonai szolgálat szakított meg. 1937-től több hazai cégnél dolgozott, majd 1940-ben tanulmányútra indult Németországba. Hazaérkezése után 1941-ben a Kertészeti Akadémián kapott állást, majd Mohácsy Mátyás professzor mellett tanársegédként oktatott. Tóth Elek kutatói és oktatói munkája a Szőlészeti Főiskolához kötődött, ahol adjunktusként dolgozott. 1952-ben kénytelen volt elhagyni az oktatói pályát, és a Kertészeti Kutatóintézetben folytatta munkáját Esterházán. 1957-ben a Kertészeti Kutatóintézet budapesti osztályának tudományos munkatársa lett, ahol témaköre a szilvatermesztés és nemesítés volt. 1970-ben védte meg doktori disszertációját, mely a szilvafajták öntermékenyülését vizsgálta. Számtalan publikációja jelent meg és több könyvnek szerkesztője, társszerzője. Dr. Tóth Elek 1973-tól a Ceglédi Gyümölcskutató Intézet munkatársa lett, ahol közel húsz éve át dolgozott. Nevéhez kötődő államilag minősített szilvafajták: Besztercei Bt. 1, Besztercei Bt. 2, Stanley, Ruth Gerstetter, Montfort, Tureu gras, Bluefre, President, Utility. 2002. február 9-én hunyt el. Szülővárosában tudományos munkásságának elismeréseként 2012. április 6-án emléktáblát avattak a Szent Antal Népház falán.
|
|
|
|
|
|
Fotók: Kunkovács László |
Endrődi káposztás lepény |
|
Értéktárba kerülés ideje: Előterjesztő: |
|
|
Endrőd gazdag gasztronómiai hagyományának egyik fontos étele az endrődi káposztás lepény. Endrődön ez a kelt tészta volt a legnépszerűbb. Főleg tartalmas egytál ételek (tartalmas levesek) után fogyasztották, illetve megjelent az ünnepi étrendben is. A káposztás lepény könnyű kalácstésztából készül, melyet kelesztés után kisebb kupacokba adagolnak, majd tovább kelesztik. A megkelt tésztákat kör alakúra nyújtják, fél oldalát párolt, ízesített káposztával töltenek meg és félbehajtják. A káposzta töltelék Endrődön két ízesítéssel készül: sóval, cukorral és borssal vagy sóval, borssal. Az endrődi és innen származó emberek emblematikus süteménye. Népszerűségét mutatja, hogy minden helyi család ismeri és süti vagy korábban sütötte. A hagyományt folytatva a Szent Antal kenyérsütőház felvette a káposztás lepény sütést a bemutató programjai közé.
|
|
|
|
|
|
Fotók: Jankulár Zsolt |
Kérészvirágzás a Körösön |
|
Értéktárba kerülés ideje: Előterjesztő: |
|
|
A kérész (Palingenia longicauda) hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. Magyarországon 1993 óta védett. A Hármas-Körös folyón június elején –közepén látható a kérészvirágzás, Gyomaendrődödn legjobban a vasúti és közúti hidak közötti területen figyelhető meg. A kérész (Palingenia longicauda) hazánkban, nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. Mind a Tisza, mind a Körös ökológiai rendszerének fontos kulcsfaja. Magyarországon 1993 óta védett, az élőhelyére és minden alakjára kiterjed a védelem. A kérészek 3 évig tartó egyedfejlődésük során 20-szor vedlenek. Az utolsó vedlés után, a szaporodásra és repülésre alkalmassá vált hím és nőstény egyedek találkozása, a nőstény köré gyűlt hímek virágra emlékeztető alakzata a kérészvirágzás. Az elő-és utórajzás alkalmával csak néhány száz, illetve néhány tucat állattal találkozhatunk. A leglátványosabb főrajzás során azonban, milliónyian repülnek a víz felett. Röviddel a párzás után a hímek elpusztulnak, a nőstények a folyó felett 5-10 m magasan a folyásiránnyal szemben repülnek, majd néhány km-rel távolabb leereszkednek és lerakják a víz felszínére a megtermékenyített petéket és ők is elpusztulnak. A Hármas-Körös folyón június elején-közepén látható a kérészvirágzás, Gyomaendrődön legjobban a vasúti és közúti hidak közötti területen figyelhető meg. A rajzás körülbelül három órán át tart, 18-21 óra között látható. Sir David Attenborough egyetlen magyarországi forgatása alkalmával közel két hetet tartózkodott Gyomaendrődön, és Szentpéteri L. József biológus valamint a BBC televíziós társaság munkatársaival a Hármas-Körösön tanulmányozta a jelenséget.
|
|
|
Fotók: Jankulár Zsolt |
|
 |
Gyomaendrődi gyógyvíz
|
|
|
Értéktárba kerülés ideje: 2019. Gyomaendrődi Értéktár
|
||
|
Előterjesztő: Határ Győző Városi Könyvtár |
||
|
Gyomaendrőd egyik értéke a termálvíz, melyet 1960. október 11-én nyilvánítottak gyógyvízzé. Az 1950-es években az Alföld több településén kőolajat kerestek, de helyette termálvíz tört fel. Így történt ez Gyomán is. A termálvíz megtalálása után termálfürdő építésébe kezdtek, a lakosság részére pedig közkifolyót hoztak létre, ahonnan bárki hazavihette a termálvizet. A Gyomaendrődi gyógyvíz feltörő vízhőmérséklete: 60,5 C. Az alkáli hidrogénkarbonátos termálvíz jelentős mennyiségű fluoridot tartalmaz, egyéb összetevői: kálium, nátrium ammónium, kalcium, vas, klorid, bromid, jodid, fluorid, szulfát, hidrogén karbonát, metabórsav, metakovasav. A Gyomaendrődi gyógyvízben való rendszeres fürdés igen jó hatású az idült reumatikus, köszvényes bántalmak, idegzsába, isiász ellen, gyógyító hatású a törések, zsugorodások, petefészek-gyulladás és gyulladások esetében. A Gyomaendrődi gyógyvíz ivókúrára is kiválóan alkalmas, különösen idült nyálkahártyahurut, bélhurut, epehólyaghurut, vesemedence gyulladás, emésztési zavarok, gyomorégés, gyomorfekély ellen. A Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és Kempingben bárki számára elérhetőek a gyógyászati és wellness szolgáltatások, kezelések, míg az Áchim utcában található a Hantoskerti termálkútról a város lakossága ingyenesen hazaviheti a termálvizet. A település életében felfedezése óta nagy szerepet játszott a termálvíz, megbecsülést és figyelmet kap a várostól, gondozása folyamatos. A termálvizet napjainkban is használják: önkormányzati intézmények és vállalkozások épületeinek fűtésére. A Gyomaendrődi gyógyvíz széles körben ismert érték, a város idegenforgalmának egyik vonzereje, Gyomaendrőd ismertségének egyik alappillére.
|
||
|
||
|
|
 |
Endrődi cigányzenész hagyományok és emlékhely |
|
Értéktárba kerülés ideje: Előterjesztő: |
|
|
Az endrődi cigányság között voltlak olyan családok, akik a hagyományos foglalkozások (vályogvetés, libatépés, birkanyírás) mellett muzsikálással is foglalkoztak. A muzsikálás tudománya apáról fiúra öröklődött, sokszor apa-fia, nagybácsi, sógor játszott együtt a zenekarban. A 20. század első felében már neves cigánybandák működtek Endrődön, számuk elérte a 10-et. A Dógi, Rácz, Rostás, Puj, Rafael családokban dinasztikus formában öröklődött a zenei hagyomány. Repertoárjuk gerincét a magyar nóta képezte, csak kisebb számban játszottak archaikus roma zenét. Főleg virrasztókban csendültek fel a régies dallamok. A híres endrődi cigányprímásról, Farkasinszki Imréről Márton Gábor írt életrajzot, a könyv 1987-ben jelent meg. A leghíresebb endrődi banda tagjai Farkas Ferenc terc-prímás, Dógi Guszti kontrás, Jovi Elemér brácsás, Dógi Zoltán bőgős, Farkasinszki János cimbalmos, Farkasinszki Imre prímás, id. Farkasinszki Imre klarinétos, Farkasinszki Gyula csellós, Dógi Béla segéd-prímás voltak. A második világháború után az 1950-es 60-as években sorra bomlottak fel a vendéglőkben, kávéházakban játszó cigányzenekarok. Endrődön, a Dombszögön az 1980-as évek végéig működött zenekar. Legtovább – a prímás halálig – Botos János cigányzenekara működött. Néhány éve a cigányzenekart újjászervezték, tagjai Puj Ferenc, Dógi Csaba, Rostás József és Lakatos Béla. Az endrődi cigányzenészek emlékét őrzi a Kossuth téren felállított emlékmű, ahol minden év november 1-én megemlékeznek az elhunyt zenészekről. Az emlékmű fontos szerepet tölt be az emlékezet megtartásában, s mintegy szimbolikus emlékhely hirdeti a cigányzenész hagyományok jelentőségét. |
|
|
|
|
|
|
 |
Márton Gábor helytörténeti munkássága
|
|
|
Értéktárba kerülés ideje: 2019. Gyomaendrődi Értéktár
|
||
|
Előterjesztő: Határ Győző Városi Könyvtár |
||
|
Márton Gábor a népszerű pedagógus hűséges krónikásként rótta a sorokat, gyűjtötte az adatokat: megírta több endrődi kötődésű személy életrajzát, feldolgozta az endrődi iskolák és helyi üzemek, tsz-ek, az endrődi és gyomai labdarúgás történetét. Hosszabb-rövidebb terjedelmű írásai a Városunk című helyi lapban jelentek meg rendszeresen, amelynek évtizedekig munkatársa volt. Márton Gábor Endrődön született 1924. december 11-én. 1944-ben végezte el az Újvidéki Állami Tanítóképzőt, 1953-ban a Szegedi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakát. Pedagógusi pályáját 1944-ben az Endrődi Polgári Iskolában kezdte. Évtizedeken keresztül tanított az Endrődhöz tartozó tanyavilágban, ahol a gyerekek oktatásán, nevelésén kívül a tanyai felnőttek népművelője, kulturális munkása is volt. Információkat közvetített, s ha kellett, hivatalos ügyeket intézett. Érdelkődő, nyitott, segítőkész személyiség volt, szűkebb pátriájának jelenét követte, múltját kutatta. Márton Gábor – Marci bácsi – neve fogalom volt Endrődön. Derűs, kedves személyiségű, igazi reneszánsz ember volt: nemzedékek tanítója, helytörténész, régész, kutató, korábban amatőr színész-rendező, író, költő, újságíró, testedző, sportbarát, elnyűhetetlen focirajongó. Hűséges krónikásként rótta a sorokat, gyűjtötte az adatokat: megírta több endrődi kötődésű személy életrajzát, feldolgozta az endrődi iskolák és helyi üzemek, tsz-ek, az endrődi és gyomai labdarúgás történetét. Hosszabb-rövidebb terjedelmű írásai a Városunk című helyi lapban jelentek meg rendszeresen, amelynek évtizedekig munkatársa volt. Nyomtatásban és kéziratban található munkái segítenek abban, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék településünk múltját. Munkásságát több pedagógiai és újságírói díjjal ismerték el. A várostól a megbecsülés jeleként 1996-ban Gyomaendrődért Emlékplakettet, 1999-ben díszpolgári címet kapott. 2010. január 7-én hunyt el. Nagylaposon, a róla elnevezett téren fafaragású szobrot állíttottak emlékére. |
||
| Előterjesztés | ||
|
|
| H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
| |
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
|
14
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
| |
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
|
28
|
29
|
30
| ||||
