Világörökség. Ez a szó 1987-ben került a köztudatba Magyarországon, amikor a két első helyszín, a budai vár és a Duna-part látképe, valamint a hollókői Ófalu népi lakóházai, a fatornyos templom és a középkori erődítmény romjával együtt felkerült az UNESCO listájára. Az élő és élettelen természeti értékek, a nemzeti parkok, a különleges élőhelyek mellett az épített környezet alkotásai is szerepelnek világörökségi helyszíneink sorában. Megtalálható közöttük az egyszerű palóc vályogház éppúgy, mint a budavári királyi palota épülete, vagy az ókeresztény sírkamrák, a magyar kultúra egyik bölcsőjének tekinthető bencés főapátság, a pogány római legionáriusoknak épített szentély, valamint a világhírű tokaji bor termőterülete. Gazdagon illusztrált kötetünk ezt a kilenc értéket mutatja be.