Álmaikban itthon jártak : második világháborús hadifoglyok visszaemlékezései / Vaszkó Sándor, Fehér József .- Gyomaendrőd : Körösi Műhely Alapítvány, 2000 .- 177 p. : ill. ; 20 cm 963 00 2664 3 fűzött: ár nélkül 355.257.7(100=945.11)"194" 940.53/.54 341.34(100=945.11)"194" 894.511-94(082) Gyoma*Endrőd* Gyomaendrőd*Hadifogság*Szovjetunió*világháború-2* visszaemlékezés Mt.: Fehér József Mt.: Körösi Műhely Alapítvány  A kötetben hadifoglyok, „málenkij robotra" hurcoltak emlékeznek azokra az időkre, amikor a győztesek hatalmuk tudatában sorra hurcoltak kényszermunkára férfit és nőt, fiatalt és öreget a Szovjetunióba. Ezek a visszaemlékezések a Gyoma, Endrőd és környékéről származó személyektől erednek, s mellettük sok személyes fénykép és egykori dokumentum reprodukciója is megtalálható a könyvben.

„A szenvedés mellett az ember túlélési vágya, életöröme nyilvánul meg minden visszaemlékezésben. Napjainkban, mikor kortünet az elkeseredettség, jó lenne elgondolkodni e könyv tanulságain. Láthatjuk azt is, hogy a világ nem egyszerűen fekete-fehér. A barikád mindkét oldalán akadnak tisztességes emberek minden időben."

(Dr. Kovács Béla a kötet előszavában írta e sorokat, 2000-ben.)

Gyomaendrődi ki kicsoda? / [fel. szerk. Szilágyiné Németh Eszter] ; [szerk. Kovácsné Nagy Katalin] ;[szócikkek írói Bálint Sándorné et al.] ; [közread. a] Honismereti Egyesület, Szülőföld Baráti Kör . - Gyomaendrőd  :  Honismereti Egyes.  :  Szülőföld Baráti Kör,  2004. - 440 p.  :  ill.  ;  25 cm Dedikált: Dr. Szilágyi Ferencné Németh Eszter ISBN 96321496107 kötött : ár nélkül *Gyomaendrőd*Szilágyi Ferencné Németh Eszter (1942-)*Honismereti Egyesület Gyomaendrőd*Szülőföld Barárti Kör Gyomaendrőd 929(439-2Gyomaendrőd):030 Mt.: Németh Eszter (1942-) Mt.: Kovácsné Nagy Katalin (1963-) Mt.: Bálint Sándorné (1919-)

2004 áprilisában egy nagyszabású vállalkozás eredményeként jelent meg a Gyomaendrődi Ki-Kicsoda. A Szülőföld Baráti Kör, a Honismereti Egyesület összefogásával, sok ember rengeteg társadalmi munkája segítette a szerkesztő bizottságot két éves munkája során.

„ A kiadvány együtt sorolja fel a gyomai és az endrődi embereket a nevek sorrendjében. Időhatár: a XX. század volt, ennél korábbról akkor közlünk adatokat, ha azok település-történeti szinten fontosak (Wodiáner család pl.)

Ki került be? Bárki, akinek az életpályája a kenyérkereseten túl egy kicsit arról is szól, hogy fontos neki a szülőhely. .. . Gyomaendrődi lexikon, tehát a helyhez kötődés volt a kiindulópont. ... Akkor is gyomaendrődi valaki, ha máshonnan jött, de az élete jelentős részét itt éli velünk, ebben a közösségben." (Dr. Szilágyi Ferencné: Gyomaendrődi Ki Kicsoda In: Városunk, 2004.4. sz., 72 p.)

Kereskedelmi forgalomban nem kapható a könyv (a kiadás idején minden példány elfogyott), elektronikus formában tettük közzé.

A megnyitott dokumentum egy többrétegű pdf fájl, amely azt jelenti, hogy kulcsszóra kereshető.

Szövetkezeti családi tanácsadó : 1937 Trianon után XVII. évre / [szerk. Kovács János] ; [kiadja a Gyomai Termelők Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete] ; [előszó Harsányi Pál esperes]. -
Gyoma : Kovács János, [193?]. - 168, [16] p. : ill. ; 23 cm

Dr. Kató József krónikás könyve : Az elhunyt szerző levelével / Kató József ; kiadja a Dr. Kató József emlékbizottság. - Gyoma : Dr. Kató József emlékbizottság, [1927] ; Corvina műintézet : Gyoma. - 240 p. : ill. ; 20 cm Boríték [borítón] eredeti domborművét Papp Zsigmond gazdálkodó készítette [a könyvtár példányáról hiányzik]. - Címlapon: "Minden eladott könyv után, 81 fillér Sr. Kató József síremlékére lesz fordítva" Kató József dr. (Gyoma, 1879. április 11. – Gyoma, 1926. november 4.) Szülei: Kató József kisbirtokos földműves, édesanyja Szilágyi Klára. Első házassága: Kádas Aranka, második házassága: Bryk Angela. Gyermekei Kató József és Kató Klára (1919) tanítónő. Tanulmányai: 1885-1890: református elemi iskola; 1890-1896: algimnázium, Szarvas; 1896-1898: főgimnázium, Igló; 1899-1904: Jogtudományi Egyetem, Budapest és Kolozsvár. Munkahelyei, életútja: 1904-1920: Zombor megyei Pénzügyi igazgatósági titkár; 1914-1917: M. Kir. 4-es Honvéd Gyalogezred népfelkelők századosa; 1920-1924: Békés Megyei Közlöny főszerkesztője, Békéscsaba.

Már kolozsvári tartózkodása alatt jelentek meg versei, tárcái, vezércikkei a Kolozsvári Újság, a Temesvári Hírlap, a Vasárnapi Újság, az Egyetértés c. lapokban. Kemény János halála c. verses elbeszélő műve az Erdélyi Múzeum - Egyesület pályadíját elnyerte. ·Trianon után kénytelen volt elhagyni Zombort, és a békéscsabai megyei újság, a Békésmegyei Közlöny főszerkesztője lett l924-ig. Ekkor, édesapja halála után, Gyomára költözött és csak az írásnak élt: a Gyoma-Endrőd és Vidéke szerkesztője lett. Ebben az újságban jelent meg a Krónikák c. rovata, amelyben Gyoma történetét közölte 1332-től 1869-ig, az ő kutatásai szerint - Gyoma eredete, birtokviszonyok stb. - folytatásokban. Gyomán a krónikák tették népszerűvé: ezek az írások a gyomaiakról szóltak a gyomaiaknak.
Gyomán részt vett a közélet minden megnyilvánulásában. Az Egyetértés Olvasókör elnöke volt, az Iparos Ifjúsági Önképzőkör díszelnöke. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet nyelv-és történettudományi szakosztály tagja. Barátságos, jó humorú természete tette népszerűvé, közismert és tisztelt egyénisége volt Gyomának.
Halála után öt évre utcát neveztek el róla. 2001-ben a szülőházán emléktáblát helyezett el Gyomaendrőd Város Önkormányzata.
Munkássága: Versek, 1902, Csokonai nyomda, Debrecen; Költemények, 1906, Lampel nyomda, Budapest; Életbarázdák, Franklin Társ., Budapest; Pipaszó mellett, 1920, Kner Izidor nyomdája, Gyoma; Bárányfelhők alatt, 1924, Kner Izidor nyomdája, Gyoma; Krónikás könyve, Gyoma, [1927?] ; Krónikák 1927 = Gyoma-Endrőd és Vidéke c. lap ; Adalékok a népművelés történetéhez a dualizmus korában, különös tekintettel Békés vármegyére = A Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet évkönyve, 171-197 o., Szarvas, 1962. ; Mr.: Slowacki: Mazeppa c. drámája ; Heinrich Tewele: A papa c. egyfelvonásosa; Tetmayer-versek; Sienkiewicz-novellák.
Szerk.: Új Ugar [Társadalmi, szépirodalmi és közigazgatási szemle], Gyoma, 1937. október [ez az egyetlen száma jelent meg], Petőfi ny. I.: A lengyel költészet első magyar forditójáról / Kerényi Grácia = Filológiai Szemle, 1964; Nek = Békésmegyei és Gyom-Endrőd és Vidéke, 1926. november 6.; Kató József költő és műfordító hagyatéka / Virágh Ferenc = Békés Megyei Népújság, 1959. december 21.; Száztíz éve született dr. Kató József / Darvas Tibor = Gyoma¬endrődi Híradó, 1989. (Lánya, Bálint Sándorné Kató Klára közlése és a Gyomaendrődi Ki kicsoda?:2004 alapján)

Endrődi csendőrsortűz : 1935 : Tudományos emlékülés az endrődi csendőrsortűz 40. évfordulója alkalmából / szerk. Orbán Sándor és Szakács Kálmán ; [közread. a] MEDOSZ Történelmi Emlékbizottság ; [előadók Pölöskei Ferenc et al.]. - Budapest : MEDOSZ Tört. Emlékbiz., 1975. - 179 p. : ill. ; 21 cm Az emlékülést 1975 március 26-27-én tartották. A kolofonban megjelenési évként: 1976.Az emlékülésen elhangzott előadások anyaga. Előadók Becsei József et al. Bibliogr. az előadások végén a jegyzetekben.

„1935 márciusában országgyűlési választásokra készültek a pártok. A gyomai választókerületben a Nemzeti Egység Párt - vagyis a kormánypárt hivatalos jelöltje Rubinek István volt,a Kisgazdapárt - vagyis az ellenzék jelöltje Andaházi Kasnya Béla.
Endrőd akkoriban közel 15 ezer főt számláló nagy település volt. A falu szellemi elitje kormánypárti volt: Csemus Mihály apátplébános - a tanítók főnöke -, aki a falu szellemének
irányítója volt, 1935-ben belépett a kormánypártba. De kormánypártiak voltak: a patikus, a főjegyző, az orvosok, a takarékpénztár igazgatója és természetesen a tanítók is. " A nép
nem tudott csak a Kisgazdapártba menni. Itt tudott kenyeret remélni, itt fogadták fel őköt a nagyobb gazdák béresnek, negyedesnek, felesnek, itt kapott munkát. Ez a hely vót az összekötő. Ez a párt segítette a nyomorult emberek előrehaladását. Vaszkó Mihály bácsi, Polányi Miska bácsi, Rácz Lajos bácsi, ezek vótak a hajjakendek."

Ezekkel a sorokkal kezdődik az a megemlékezés, amely a Városunk című havilap 1995. márciusi számában idézi fel az 1935. március 20-i eseményeket.
Legújabb digitalizált dokumentumunk az endrődi csendőrsortűz eseményeit mutatja be.
A digitalizált adatbázisban több dokumentum is megemlékezik az akkori eseményekről.
Érdemes elolvasni a Hármas-Körös 1935. II. évfolyam. 4. számát, amely 1935. március 22-én jelent meg, valamint a Gyomai Újság 1935. március 22-én megjelent rendkívüli számát.
A Gyomaendrődi Ki-kicsoda című kiadványból többet tudhatnak meg Andaházi Kasnya Béláról, akinek nagy szerepe volt az események tragikus végkimenetelében.
Tímár Máté adatbázisban szereplő versei között ott található A Jó Isten látta című, amelyet 1935-ben írt.

Az események leírása a Hármas-Körös 1935. II. évfolyam.4. számában  (1935. március 22.) itt

Az eseményekkel kapcsolatban megjelentetett Gyomai Újság Különszáma itt

Csendőrsortűz Endrődön / Für Lajos In: Népszava, 1975. március 22./ Cikk megtekintése itt

Andaházi Kasnya Béla

Márton Gábor (1924-2010)

Adatok és emlékek az endrődi iskolák történetéhez ; Iskolapad és katedra / Márton Gábor ; [közread. a] Múzeumbarátok Köre Közhasznú Egyesület. - Gyomaendrőd : Múzeumbarátok Köre Közhasznú Egyes., 2009. - 272 p. : ill. ; 20 cm
ISBN 978-963-06-7640-3 fűzött
Márton Gábor (1924-)
iskolatörténet — pedagógus — 20. század
Magyarország — Endrőd
memoár
373/378 (439-2 Endrőd) (091) *** 37 (439) (092) Márton_G. (0:82-94)
Mt.: Múzeumbarátok Köre Közhasznú Egyesület (Gyomaendrőd) (közread. )