2024 év fafajtája
2024-ben tizenegyedik alkalommal választották meg az év fafaját. A szavazatok értékelése után a közönséges bükk (Fagus sylvatica) lett az év fafaja. Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalmának célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés. A klímaváltozás miatt az egyik legveszélyeztetettebb fafajunk. A bükkösök megtartása a jövő erdészeinek nagy kihívása.
Elhelyezkedése
Általában a domb- és a hegyvidék fája (600-800 mm magasságban). Főként a gyertyánnal, cserrel és a kocsánytalan tölggyel alkot elegyes állományokat. A páradús északi, északkeleti oldalakat kedveli, az összes hazai fafaj közül a legjobban igényli a légnedvességet. Hazánkban az Északi-középhegységben, a Magas-Bakonyban, a Mecsekben, a Zselicségben, a Kőszegi- és a Soproni-hegységben alkot összefüggő állományokat. Védelem alatt álló állomány a „Vétyemi Ősbükkös", a soproni „Asztalfői-bükkös", a Bükk hegységi „Őserdő" és a „Tátika-hegyi Ősbükkös".
Felépítése
Szellős, jó víz- és tápanyag-ellátottságú termőhelyeken akár a 40 méter magasságot is elérheti. Kérge sima, szürke színű. Koronája szabad állásban terebélyes, kerekded, erdőben hengeres. Sűrű, mélyárnyékot hoz létre. Jelentéktelen virágai április-májusban nyílnak, amelyekből októberre makktermés fejlődik. 60-70 éves korától terem. Innentől kezdve pedig termést csak 8-10 évenként hoz. Az állományokat általában 80-100 évig tartják fenn, de elérhetik az ennél idősebb kort is. De a 200-300 éves kort is elérhetik. Ilyen matuzsálemi példányok vannak pl. Bakonybélben (Veszprém vármegye) vagy Mikén, Zselickisfaludban (Somogy vármegye).
Felhasználása
Régen a bükköt faszénégetésre és hamuzsírfőzésre (szappangyártás) használták. A faszenes szekerek városról-városra, faluról-falura jártak, és árujukat kovácsok, lakatosok, bádogosok fémek izzításához, valamint háziasszonyok vasaláshoz vásárolták. A két világháború között a bükköt főleg tűzifaként és telített talpfaként hasznosították. Nem sorolták az igazán értékes fafélék közé, pedig az egyik legsokoldalúbban felhasználható fajok egyike. Minden szerszámmal jól megmunkálható: késeléssel, hámozással furnér készíthető belőle. Gőzöléssel jól hajlítható.
További elhasználása
A bükk rétegelt lemezeket elsősorban a járműipar, az építészet és a bútoripar hasznosítja. A bútoripar legkeresettebb fafaja. A legegészségesebb háztartási fatömegcikk (mivel nincsenek benne gesztesítőanyagok) alapanyag. Edényeket, kanalakat készítenek belőle. Szívósságát, rugalmasságát jól fel lehet használni a szék- és sportszerek (pl. bordásfal gyártásában. Hagyományos fafaja a dongagyártásnak (pl. élelmiszerhordók), a bognáripari termékeknek, a kaptafának, a fajátékoknak és az esztergályozott ajándéktárgyaknak. A bükk értékes keverék fafaj a papírgyártásban, a textiliparban felhasznált viszkóza pedig pótolhatatlan alapanyag.
Termése
Régebben nagy jelentőségű volt a makktermések gyűjtögetése. Főleg állati takarmánynak szedték, de ínséges időben némelyik kenyérpótlónak számított. A bükk makkjából olaj sajtolható, ezt főzésre, világításra használták. Az emberi fogyasztásra kerülő bükkmag héját leszedték, kemencében megszárították, hogy csípős ízét elveszítse, majd kézimalmon megőrölték. Tésztájából parazsas hamuban pogácsát sütöttek. Héját leszedve, tűzhelyen megpörkölve kávépótló alapanyagául is szolgált.
Gyógyító hatása
Gyógyító hatását is ismerték. Fájából száraz desztillációval kátrányt nyertek, aminek csíraölő hatása ismert. Bedörzsölőszert vagy kenőcsöt készítettek belőle, és különböző krónikus ekcémás bőrbetegségekre, köszvény és reuma kezelésére használták. A bükk rügykivonata elősegíti az érfalak tisztántartását, serkenti a vesék és a máj működését, támogatja az izületek egészségét.