„A gyertyának is fontos, hogy mielőtt elég, egy sötét teret bevilágítson."
Bella János Endrődön született 1935. február 22-én. Édesapja Bella József csizmadiamester, édesanyja Sóczó Viktória volt. Az iparos család kiterjedt rokonsága, a kuncsaftok és szomszédok révén szoros kapcsolatban állt a környékbeli földművesekkel, földmunkásokkal. Ez a kapcsolat meghatározta Bella János gyermekkorát is, amelyet 15 éves koráig töltött Endrődön. Először tanulmányai miatt került messze a Toronyi utcai családi házból: először a budapesti Művészeti Gimnázium, majd az Iparművészeti Főiskola, utána a szegedi Pedagógiai Főiskola következett. Itt érte az'56-os forradalom, aminek leverése után Németországba távozott, s ott telepedett le. A stuttgarti Képzőművészeti Akadémia elvégzése után színházi festőként dolgozott az ottani operaházban. Backnangban telepedett le, és alapított családot. Rajztanárként, mentorként dolgozott, majd művészeti iskolát alapított. 1999-ben vonult nyugdíjba.
Festményeiből, rajzaiból, verseskönyveiből számos kiállítás és bemutató volt országszerte. A festészet és a költészet között nem tett különbséget: költőként festett, festőként verselt. A haza és a magyar nyelv szeretete nem szűkül le csak Endrődre, ugyanakkor, gyökerei eltéphetetlenek. „Endrőd az én szellemi vagyonom... a Mirhó, az itt eltöltött gyermekkorom... az a fundamentum, amire később építkeztem. Én a szülőföldemről egy olyan hatalmas vagyont vittem magammal, amiből még ma is táplálkozom... A mirhói emberektől tanultam meg azt is, hogy ne csak testi igényük legyen, hanem lelki is. A gyertyának is fontos, hogy mielőtt elég, egy sötét teret bevilágítson." (Forrás: Gyomaendrődi Ki kicsoda, 2004)
Többször volt könyvtárunk vendége. Nemcsak legújabb verseit mutatta be, festményeit is többször elhozta kiállításokra. Nagy mennyiségű anyagot ajándékozott a könyvtárnak, ezeket digitalizáltuk, honlapunkon is megtekinthetik. Ezek közül különösen érdekesek a kézzel készített kiadványok, ahol a versek kézirata mellett a saját illusztrációi találhatók. Több festményt is ajándékozott a könyvtárnak és Gyomaendrőd Önkormányzatának. Mindig nagyon jó szívvel fordult Endrőd felé, soha nem feledkezett meg szülőföldjéről,
Többféle totójátékkal készültünk, amelyek több témakörben játszhatók. Kicsik és nagyok egyaránt fejthetik. A megfejtéseket 2025. március 30-ig várjuk
Vámos Miklós, egy könyv, két kisregény. A Hanyatt-homlok a nyolcvanas évek elején íródott, az Utána tánc 2024-ben. Az író ebben visszatér az álmok világához, ahogy tette azt már a nyolcvanas évek elején született Hanyatt-homlok esetében. Akkoriban a cenzúra árnyékában egy kizárólag álmokból komponált kisregénnyel játszott el a gondolattal: „Drága cenzor urak (hm, elvtársak), álmodni azért csak szabad… vagy nem?!” Az Utána tánc főszereplőjének álmában visszatérő látogatója a régóta halott édesapja. Az író kérdése, hogy miért pont ő jelent meg újra és újra, talán csak a könyv lapjain talál választ.
Az Ahova mész, megyek én is az ember és a természet, a szeretet és a halál, a kiszolgáltatottság és az egymásrautaltság könyve, egy szűkszavúan feszült és lebilincselő regény, amelyben két küzdelmes sorsú asszony párhuzamosan futó monológjából bontakozik ki egy svéd parasztcsalád majd' évszázados, titkokkal átszőtt története. Lina Nordquist regénye igazán megrendítő olvasmány.
Túl vagyunk a statisztikai, a beszámolók és a munkaterv elkészítésének időszakán, ezeket a képviselő-testület elfogadta, illetve jóváhagyta. Az elmúlt év jelentős eseménye volt a három hónapos bezárás, amely nyomott hagyott a számadatainkon, de szebbé energiahatékonyabbá vált a könyvtárunk. Költségvetésünk az elmúlt évekhez hasonló működést tesz lehetővé. Annyit már érzékelünk, hogy a könyvek árának jelentős áremelése, illetve a könyvárakból adható kedvezmények központi maximalizálása miatt kevesebb könyvet tudunk majd vásárolni, de továbbra is igyekszünk a rendszeres olvasóink igényeit is figyelembe venni.
