A hónap ajánlata

A tavasz

 

rsékelt öv egyik évszaka. A trópusi éghajlatú tájakon nem létezik. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldellnek az erdők és a mezők.
Tavaszi hónapok: március, április, május./ a Föld északi féltekéjén, a déli féltekén pedig ősz van /

 

 

 

Tavasszal emelkedik az átlaghőmérséklet, hosszabbodni kezdenek a nappalok, és szeszélyessé válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső, ezért ilyenkor vannak a legnagyobb áradások is. A vándormadarak ilyenkor térnek vissza fészkelőhelyükre.

A tavasz kezdetének többféle dátumot szoktunk tekinteni:

• naptári / március 1./
• meteorológiai / az idő enyhülésével, és a virágzó növények nyílásával kezdődik /
• csillagászati / a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, közelítőleg március 21. – június 21. /

A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart tehát az északféltekén, közelítőleg március 21. – június 21.

Tavaszi népszokások

 

 

Virágvasárnapi népszokás a kiszehajtás. Még az 1950-es években is élt ez a szokás palóc falvakban.

Lényege: női ruhába öltöztetett bábut körbehordoztak a faluban, utána elpusztították. Vagy vízbe fojtották, vagy elégették. Ezt a bábut egyaránt tekintették a halál, és a tél megszemélyesítésének.

 

Húsvét

 

 

Húsvét legnépszerűbb két szokása az öntözés és a tojásfestés. A locsolás a víz tisztító erejébe vetett hitet, a tojás pedig a termékenységet szimbolizálja. Mindkét szokást falu és város egyaránt a mai napig gyakorolja. Erdélyben szokás volt ilyenkor a kakaslövés. Régen élő kakasra lövöldöztek nyílvesszővel, ma már inkább csak festett céltáblára. A szokás lényege persze az ilyenkor felszolgált finom kakasvacsora.

A húsvéti szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá, pl a tűzszentelés, s a katolikus falvakban az ételszentelés is.

Komatálküldés

 

A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatálküldés. Ezt a szokást főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek. A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött.

György nap / április 24./

 

 

Tavaszi gonoszjáró nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.

Május elseje

 

Már a XV. században is május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik.
A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak.

 

Pünkösd

  

Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat. A XVI-XIX. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. A XVIII. század végétől ismert egy másik szokásforma is. A falu legényei és lányai közül kiválasztott pár (király és királyné) virágokkal feldíszítve járta körül a falut; másutt a gyermekek közül választották a pünkösdi párt.

Egy csokor tavasz versekben és virágokban

Zelk Zoltán: Hóvirág

 

 

Jó hogy látlak hóvirág,
megkérdezem tőled,
mi hírt hoztál, mit üzensz
erdőnek, mezőnek?
Szedd a szárnyad szaporán
vidd a hírt madárka,
útrakelt már a tavasz,
itt lesz nemsokára.

 

 Kányádi Sándor: Bokor alján ibolya

 

Bokor alján ibolya,
ágak hegyén barka,
a kerítés tetején
csörög egy nagy szarka.
Illatos az ibolya,
és a barka selymes,
a szarka meg szemtelen;
szemtelen és nyelves.
Csokorba az ibolyát,
melléje a barkát!
Hess el innen - ha tudod,
hessentsd el a szarkát!

Csukás István : Tavaszi vers

 

 

Az ablakhoz nyomul az orgona
az ablaküvegen át rám nevet
amit nem tudok megunni soha
a kékszemű tavaszi üzenet.

 

A.A. Milne : Kicsi sárga nárcisz

 

Sárga kerti kalapja,
Zöld ruhája volt,
Bókolt a déli szélnek,
Fel és aláhajolt.
Nekifordult a Napknak,
Társának súg, beszél,
Sáega fejét himbálva:
"Meghal a tél".