Hunyadi Mátyás 1443-ban született, Kolozsváron. Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen, mint Mátyás királytemlegeti. Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh (társ) király, 1486-tól Ausztria hercege.

 

A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mátyás király szülőháza Kolozsváron látható.

 

Családja: Apja Hunyadi János, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal. Anyja Szilágyi Erzsébet, testvére Hunyadi László. Humanista szellemben nevelték sokoldalú, érdeklődő emberré. Tanították egyház- és államjogra, művészetekre és latinra. A magyar mellett németül és csehül is beszélt. Tanítója a kor nagy mestere Vitéz János volt.

V. László halála után nagybátyja, Szilágyi Mihály és a Hunyadi-párt fegyveres erejének nyomására 1458. január 24-én királlyá választották, a legenda szerint a Duna jegén. Ám ez nem volt igaz, a jég annyiban játszott szerepet a királyválasztásban, hogy Szilágyi Mihály fegyveresei át tudtak kelni a Dunán, mert a választás Budán volt. A fegyveresek felvonulása jelentősen befolyásolta a választás eredményét.

 

 

 

 

A Budai vár Mátyás király korában.

 

 

Mivel még kiskorú volt, az országgyűlés Szilágyi Mihályt nevezte ki mellé kormányzónak. Mátyás azonban nem tűrte a gyámkodást és háttérbe szorította nagybátyját, aki összeesküvést szervezett ellene. Az összeesküvés híre Mátyás fülébe jutott, aki a lázadókat elfogatta.
1464. március 29-én Székesfehérvárott koronázták meg Szent István koronájával.

Mátyás király címerállata a holló volt. A holló latinul corvus, ezért nevezték Corvin /hollós / Mátyásnak is.
A krónika szerint Mátyás király a kezéről egy vadászat alatt levette gyűrűjét, és azt egy holló elragadta. Mátyás üldözte a madarat és visszaszerezte gyűrűjét, ezen esemény emlékezetére választotta a hollót címerállatául.

Tudományosabb magyarázatként román források megemlítik, hogy Mátyás nagyapjának egy Holló Köve nevű birtoka volt, és hogy ez is kapcsolatba hozható a névvel. Az igazsághoz tartozik, hogy a gyűrűt tartó holló már Hunyadi János címerén is látható volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mátyás címere

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mátyás király pecsétje és aláírása.

 

Dicső hadserege a híres Fekete sereg volt, amit akkor még nem neveztek feketének, csak a király halála után. A „fekete" nevüket állítólag onnan kapták, hogy Mátyás halálakor a katonák vállukon fekete szalagot viseltek. Mások szerint, azért lett fekete sereg a fekete sereg, mert fekete páncélt viseltek. Bizonyos emberek szerint meg azért fekete a fekete sereg, mert a holló, ami Mátyás címerállata volt, szintén fekete.

 

 

 

 

 

A fecskefarkú zászló a sereg zászlaja volt.

 

A hadsereg állandó létszáma 8-10 ezer fő volt, de hadjáratok idején ennek kétszeresére duzzadt fel. Főbb alakulatai a támadásra is alkalmas gyalogság, a tüzérség, a nehéz páncélzatú lovasság és a könnyűlovasság volt. Hírneves vezérek voltak például Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthory István. Mátyás halála után a sereg szétszóródott,1494 tavaszára végleg megszűnt létezni.

Mátyás kedvelte a művészeteket. Udvarában híres művészek és történészek működtek. Támogatta a tudományokat is, mert mint mondotta: „A tudatlan király olyan, mint a koronás szamár." Ebben a korban Mátyás rendelkezett a világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt, amelynek nagy része azonban sajnos később, a török hódítást követően elkallódott. Ma mindössze 216-ról tud a kutatás.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy lap az egyik megmaradt covinából.

 

A király halálát mendemondák tarkítják. Van, amelyik szerint megmérgezték, van amelyik orvosi melléfogást említ, de van olyan is, ami szerint egyszerűen csak megbetegedett és meghalt. Halála 1490-ben Bécsben következett be, Székesfehérváron temették el.

 

Mátyásról halála után számos monda keletkezett. A mondák szerint néha egyszerű ruhába öltözve járta végig az országot, hogy közelebbről megismerje a nép gondjait. Mátyást életében sem a nép, sem a főurak nem kedvelték. A nép azért, mert a sok háborúval együtt jártak a hatalmas adók is, a főurak pedig azért, mert Mátyás „csak" egy hozzájuk hasonló főúr gyermeke volt.

Halála után azonban a nép sokszor visszasírta, ugyanis a főurak szabadon garázdálkodhattak. A főurak pedig csak a Mohácsi csatát követő időszakban jöttek rá nagyságára, hiszen az országot soha nem látott gazdagságba vezette.