A hónap ajánlata
Kenyérsütés
A július az aratások ideje. Ekkor készítik be a gabonát egész következő évre. Legfontosabb gabonanövény a búza. Ebből készül a legtöbb kenyér. Mostanában újra divatba jött a házi kenyérsütés. Most a háziasszonyok dolgát megkönnyítik a háztartási robotgépek és a kenyérsütő készülékek, korszerű sütők. Régen hatalmas munka volt a család kenyerének megsütése.
Álljon itt egy leírás arról, hogyan készült a kenyér.
A kenyérsütés a párkészítéssel kezdődött. A párt egyszer egy évbe kellett főzni, ez kelesztette meg a kenyértésztát. A párho meg komló kellett.
komló növény
Ezelőtt komlót ároltak a piacon, meg vótak komlófák, kerítésre futott, meg felfutott egy kiszáradt akácfára is. Ennek a komlónak a termésit megfőztük. Az én anyám árpát tett hozzá. Mikor kihűlt ez a komlós árpa, tettünk hozzá egy összemarék lisztet, akkor párkorpát gyúrtunk bele. A korpának az a szálasabb része vót jó párnak. Jó kemínyre gyúrtuk. Akkor kelni hagytuk egy nagy tálba. Mikor megkelt, akkor kis csomókot csináltunk belülle. Akkor kiraktuk a párszárítóra a napra.
párszárító
Akkor oszt átszáradt, csak úgy csörgött. Akkor egy vászontarisznyába bekötöttük, oszt a komrába felakasztottuk.
Mikor gyütt a kenyérsütés: Vót páráztató szilke külön. Abba beáztattuk a párt. Betakartuk szakajtóruhával, betettük az ágyba, ott vót neki a legmelegebb.
Akkor édesanyám bekészítette a fűtőt a kemence szájáho. Akkor behoztuk a dagasztószéket a házba, belefektettük a nagy sütőteknőt. Beleszitáltuk a lisztet, letakartuk sütőabrosszal, vártuk , hogy maj' lehet kovászolni.
sütőteknő | kemence |
A lisztet félódalra toltuk, a rácsocskára rátettük a szitát, abba beleöntöttük a párt. Akkor a kovásztévő kanállal a teknő másik végibű hozzákavartuk a lisztet. Ezt verni kellett soká – Édesanyám úgy tanított bennünköt: - Bögrehólyag legyen azon a kovászon. Akkor vót jó, mikor hólyagos lett. Akkor keresztet vetettünk rá, letakartuk, párnát tettünk rá. Ennek hat órát okvetlen kelni kellett. Akkor felkőtött bennünköt édesanyám; egyik héten egyik húgom, másik héten másik húgom, akkor engem: - Megtért a kovász lehet dagasztani. A húgom még csak kissámlirú érte el a teknőt, de mán neki is tanúni kellett a kenyérsütést. A kovászt a liszttel össze kellett dógozni. Akkor ezt eltettük a teknő másik végire. A kovásznak a helyire meg öntöttük a kenyérvizet. Minden kenyérhö egy fél marék sót osztottunk. Akkor kezdtük őgyelíteni: a lisztet kavartuk bele abba a sós vízbe. Én is dagasztottam, akkor édesanyám is dagasztotta. Akkor megint keresztet vetett rá édesanyám, meg betakarta sütőabrosszal. Hát mán végig volt kelve a teknő a sok finom tésztával. Akkor kezdtünk a szakajtásho. Minden szakajtóba beleszakajtottunk egy kenyérre való tésztát, meleg helyre tettük.
szakajtó | kukoricaszár (ízik) |
Akkor kezdtünk fűteni. A fűtésre jobb vót a csutkaízík. A tészta gyönyörűszépen felmagasodott a szakajtóba. Akkor a tésztát a szakajtóbú rá a sütőlapátra, ott édesanyám késsel gyorsan megvágta, akkor nagyon gyorsan betolta a kemencébe, akkor – zsupsz, kirántotta alulla a sütőlapátot. Ott vót az öt kenyér szépen a kemencébe: kettő-kettő a kemence két ódalán, egy a közepibe. Akkor megint keresztet írt utána édesanyám. A kenyérnek kellett jó két óra. Akkor kiszedtük, megsöpröttük az alját tollseprűvel, a tetejit megmostuk vizes kefével. Fínyes lett, ragyogott. Mikor kihűlt, a komrába a pócra lett téve élire állítva. Ez az öt kenyér egy hétig tartott. Akkor kezdtük előrű.
A kész kenyér
A teljes szöveg olvasható: Endrődi füzetek 3. : Az endrődi asszonyok élete a századfordulótól című könyvben. |