Klimó Krisztián blogjában egy figyelemre méltó fáról osztott meg képeket és érdekességeket. Hogy minnél többen tudjanak róla, mi is tovább adjuk ezeket. „Gyomaendrőd felől a Hármas-Körös bal parti gátján 8 km megtétele után a gáttól letérve az ártérben kb. 60 m-re található a 150 éves fekete nyárfa. A hatalmas fatörzs mellett hangyának éreztem magam, fantasztikus a mérete. A fa gyönyörű és egészséges. Minimális törzskörmérete 1010 cm és magasság 30 m. Térkép: Koordináták: 46.927575, 20.920621” A teljes szöveg itt olvasható:
https://klimo.hu/blog/150-eves-nagy-fekete-nyarfa-1176

Álljon itt néhány általános adat a fekete nyárfáról. A fekete nyár 20–30, ritkán 40 méter magasra növő, tekintélyes méretű, szélesen felálló koronájú lombhullató fa. Különösen idős korában többtörzsűvé válik, és igen szabálytalan benyomást kelthet.

1,5 méter átmérőjűre vastagodó törzse általában meglehetősen egyenetlen és csavarodott, többnyire kissé görbe, és már a föld felett kis magasságban néhány igen erős, masszív, ívben vagy meredeken ferdén felálló oldalág nő belőle. Kérge idősebb korában feketés-szürke, mélyen berepedezik.

A tompa ékvállú, rombusz alakú levelek nyele a rövid hajtásokon körülbelül 5–9 centiméter hosszú. A mindkét oldalukon zöld levelek aprón fűrészes-fogasak, a csúcsuk kihegyezett, a hosszú hajtásokon majdnem levágott vállból háromszögűek

Március–április között virágzik. Kétlaki, a barkavirágzatban álló virágokat a szél porozza. Az északi félgömb vizei, folyók mellett fekvő helyeken házánkban erdők szélén, vizek partján, utak mentén, ártereken, fordul elő. A fekete nyár a nyirkos, időszakonként elárasztott vastag homok- vagy kavicsrétegre települt talajokat kedveli, a kötött talajt nem bírja. A kihalás fenyegeti ezt a fajt, a Környezetvédelmi Világszervezet Vörös Listáján is szerepel.