Erdész Ádámkönyvében nyomon követhetjük Kner Albert életét és munkásságát.”Kner Albert a 19. század utolsó évében született, sorsát meghatározta, hogy Gyomán, a Kner családban, a Kner-nyomdában cseperedett fel. Tervezői, tipográfusi munkái a nyomdászat és a reklám találkozásának korszakát idézik fel. Kner Albert pályáját élesen kettévágja a kivándorlás dátuma.”...”amerikai mércével mérve is imponáló chicagói karrierje pedig elvezet a reklám – csomagolás - látványipar első nagy korszakába.”

Kner Albert 1899. február 19-én született. Ő volt a legkisebb fiú a családban. „Gyomai elemi iskolai tanulmányai után Aradon járt középiskolába, majd Budapesten érettségizett 1916-ban.” Kner Albert, Imre bátyja irányítása mellett már 15 éves korában komolyabb betűrajzoló stúdiumokon vett részt.” Nem sokkal az érettségi után be kellett vonulnia. Megsérült a háborúban. A leszerelés utáni évet részben Budapesten, részben Gyomán töltötte. A Kner-nyomdába beállt könyvkötőtanoncnak. Ezután a szedést is gyakorolta.

A család azt szerette volna, ha Albert belép a Gyomai Kner-nyomdába. Tanulmányait ennek megfelelően irányította fivére, Kner Imre. 1921 szeptemberében Bécsben tanult, majd 1923 tavaszán Lipcsében folytatta tanulmányait. A szünetekben mindig Gyomán dolgozott. Kner Imre fontosnak ítélte, hogy öccse szedői képzettségéről is hivatalos bizonyítványt szerezzen, ezért a budapesti Glóbusz Nyomdába küldte Albertet. A nyomda vezetőjét arra kérte, hogy engedjen betekintést a munkaszervezésbe és a kalkulációba is.

„Albert pesti munkába állása a családi üzemből való végleges és törvényszerű távozást jelenti. Albert nemcsak, hogy felnőtt, hanem önálló ízlésű, sok helyütt máris respektált nyomdász és grafikus lett. Ráadásul épp oly határozott és kemény egyéniséggé vált, mint bátyja.” Imre Mindent szisztematikusan megtervezett. Albertnek teljesen más volt a munka módszere.
Például a képen látható illusztrációhoz semmiféle vázlatot nem készített, hanem rögtön fába metszette, zseniálisan.

Sokféle módon kötődött azonban a Gyomai Kner-nyomdához, rengeteg nyomtatványtervet készített otthoni megrendelésre, és amíg Magyarországon élt, gyakorlatilag az üzem budapesti képviselője volt. Kner Albert 1924 áprilisában lépett be a Glóbusz nyomdába. Bíró Miklós a nyomda vezetője lehetővé tette, hogy a technikai munkák után Kner Albert újságot tördelt, júliusban már önállóan tervezte egy könyvcímlapját és szedéstükrét. Fél évvel a nyomdába kerülése után megbízták a temesvári Helicon nyomda művészeti vezetésével.

1927 márciusában a Hungária Hírlapnyomdába került. „Különösen nagy szükség volt olyan emberre, aki egy-egy munkához nem csak jó és lehetőleg szép tervet készített rövid idő alatt, hanem képes volt a kivitelezés irányítására úgy, hogy az alacsony ráfordítási költségekből, a kapkodásból eredő hibákat kiküszöbölje. Ilyen körülmények között lényegesen kisebb energia jutotta nyomdászat művészeti oldalára. Ennek ellenére Kner Albertet a húszas évek végén már a jó nevű tipográfusok között tartották számon. Amellett, hogy széles megrendelői köre volt a Hungáriánál, sokat dolgozott a Kner nyomdának. A nyomdászat és az alkalmazott grafika minden ágában otthonosan mozgott.”

„Kner Albert negyven éves korára egy nagy nyomda egyik vezetője lett, tanított, szakfolyóiratok munkatársa volt, s termékeny ötletgazdag tervezőként tartották számon.„ Bizonyára folytatódott volna nagyszerű karriere, ha a történelem nem vesz borzalmas fordulatot. 1938 májusában elfogadták az első zsidótörvényt, amely súlyos korlátozásokat hozott. A további törvények nemcsak a megélhetést tették lehetetlenné, hanem a puszta létet is. Kner Albert nagyon aggódott a családjáért. Nekik volt választási lehetőségük, mert a felesége amerikai állampolgár volt és megkaphatták a beutazási engedélyt. Az ország elhagyását hosszú vívódás előzte meg. De amikor elhatározta, hogy kivándorol, nagyon tudatosan felkészült az amerikai munkába állásra. Munkásságának minden területét bemutató portfoliókat készített.

 
1940 áprilisában elhagyták az országot. Kner Albertnek nem kellett sokáig állást keresnie. „A chicagói központú nagy amerikai csomagolóanyag- és dobozgyártó cég a Container Corporatin of America szerződtette. A vállalatbirodalom egy a cég termékeinek külső megjelenését alaposan és üzleti szempontból nagyon eredményesen megváltoztató tervezőt talált a magyar nyomdász személyében, Kner Albert pedig ideális terepet és szinte korlátlan szabadságot kapott az alkotómunkához.”

„Kner Albert a lehető legjobb pillanatban lépett színre Amerikában, a háborút követő két évtized a fogyasztói társadalom első virágkora volt, minden, a termékék eladását segítő eszköz felértékelődött. Ezekben az évtizedekben vált a reklám és a látvány a termékek minőségével és használhatóságával azonos értékű tényezővé. Kner Albert éles szeme és nyitottsága mellett rendkívüli sokoldalúságának köszönhette sikereit. Eredményeinek másik kulcsa az volt, hogy tervezői tevékenysége során pontosan alkalmazkodott a termelési és üzleti szempontokhoz úgy, hogy azokat esztétikai minőséggel párosította. Munkájának társadalmi értéket tulajdonított, hiszen a Tervezési és Piackutatási Laborban készült csomagolások a társadalom legszélesebb köréhez jutatták el az esztétikusan tervezett, szép tárgyakat.