|
Kner Izidor és Netter Kornélia 1889-ben kötött házasságot. Hat gyermekük született. A gyerekek kedves Apának és kedves Anyának szólították őket. Kner Izidor nagyon tudatosan minden gyerekét a nyomdászat, a könyvkiadás, könyvművészet felé irányította.
A „három betyár” Kner Lajos, Albert és Endre. A kép egy 1902-es kiadványhoz készült.
A huszonegy éves Kner Imre húgaival, Ilonával és Erzsébettel 1911 körül. Ilona (1892-1950) Haimann Hugó felesége lett, Haiman György tipográfus, könyvművész, nyomdatörténész édesanyja.
Kner Imre (1890-1945) volt a legidősebb gyerek a családban. Édesapja nyomdokaiba lépve tovább öregbítette a Kner nyomda hírnevét. Kozma Lajos grafikussal közösen megalkotta a barokk tipográfiát. Ez Európa szerte ismertté tette a Kner nyomda nevét. 1944-ben elhurcolták otthonából és sosem tért vissza. A holokauszt áldozata lett.
Kner Endre (1896-1943) 1915-ben besorozták a honvédséghez. Harcolt az olasz és orosz harctér legkegyetlenebb szakaszain. Két ízben is megkapta az Ezüst vitézségi érmet. 1918 őszén szerelt le. A nyomdában az ő feladata volt a gazdálkodás kézben tartása, a könyvelés. Jó kedélyű a sportokat, kirándulást kedvelő ember volt. Családjával sokat kerékpároztak, túráztak. 1942-ben zsidó származása miatt munkaszolgálatra hívták be. 1943-ban eltűnt az orosz fronton. 1943. február 13-án nyilvánították halottnak.
Kner Albert (1899-1976) A családi hagyományok nagyban befolyásolták gyermekkorát. Albert tehetsége kézügyessége, kreativitása hamar megmutatkozott. Tanulmányait fivére, Kner Imre irányította és szervezte. A művészi tanulmányok mellett a családi nyomdában el kellett sajátítania a nyomdai szakismereteket is. Neves reklámgrafikus lett.
|