A Hónap ajánlata
Hogyan tanulnak a gyerekek a világ különböző részein?
„A tudás a legnagyobb hatalom!”
A gyerekek a világ minden részén igyekeznek megszerezni azt a kincset, amit úgy hívnak: tudás.
Összegyűjtöttünk néhány érdekességet. Úgy gondoljuk, hogy ami máshol másképp van, mint nálunk, az számunkra érdekes lehet.
Tudtátok, hogy Ausztráliában februárban kezdődik a suli? A gyerekek 5 évesen kezdik az iskolát. Mivel minden évszak fordítva van, a karácsony a legforróbb nyár kellős közepére esik, januárban adják ki a nyári szünetet, és február első hétfőjén kezdődik a tanév.
Argentína: Vannak privát és állami iskolák. Számonkérés negyedévente van. Tantárgyanként, felelés nincs. Az argentinoknak nagyon sok szabadidejük van, amit leginkább barátok közt töltenek. Náluk a hétvége már csütörtökön kezdődik és csak vasárnap este ér véget, tehát szeretnek bulizni és persze vasárnap délután kötelező program a helyi futballcsapat meccse.
Kanada: Komoly hangsúlyt fektetnek a digitális íráskészség fejlesztésére. Kísérleti jelleggel több iskolában iPad alapú oktatást indítottak el. A diákok iPadet használnak a mindennapi munkában, online kapják a házi feladatot, és online munkában kell részt venniük: fogalmazást írnak, kommentelik mások munkáját, vagy a tanár által felvetett témát. A gyerekek nagyon élvezik ezt, egyfajta játékká teszi a tanulást.
Iskolai egyenruha egy új- zélandi iskolában
Új- Zéland : Az új-zélandi iskolák egyik nagy előnye a rugalmasságukban rejlik. A tanárokat arra ösztönzik, hogy a saját osztályuk tantervét, tananyagát úgy alakítsák ki, hogy az találkozzon a diákjaik igényeivel. Ezért aztán az osztály összetételétől függően az egyik tanár metodikája teljesen eltérhet a másikétól, illetve a módszertant is az osztályhoz kell igazítani.
Japán: Minden japán gyermek 7 évesen kezdi az elemi tanulmányait. Az osztályok nagy létszámúak, 31 fő az átlag. A diákok kisebb csoportokra vannak osztva, ez főként fegyelmi és tanulmányi okokból van így. A fegyelem tökéletes, és már itt elkezdődik a felelősségérzet fejlesztése, és az odaadásra való nevelés. A diákok az osztályteremért és az iskoláért képesek áldozatot vállalni, és ez a tulajdonság a későbbiekben a munkahelyükön is kitartást ad nekik.
Általában kevés gyerek beszél úgy az iskoláról, mint valami izgalmas, különleges helyről. A diákok számára az iskola éppolyan mókuskerékké válhat, mint a felnőttek számára a munkahely. Kivéve az alábbi iskolákban, amiket úgy terveztek – akár kívülről, akár a működésüket illetően –, hogy a gyerekek nap mint nap új élményeket szerezzenek.
Íme:
A lebegő iskola – Lagos, Nigéria
Ebben a közép-afrikai suliban minden órát és programot a víz felszínén tartanak.
A nyitott iskola – Koppenhága, Dánia
A koppenhágai suli egy hatalmas üvegépületben található, ahol osztálytermek helyett különböző pihenősarkokban tanulhatnak a gyerekek.
Az iroda-iskola – Ohio, USA
Ebben az iskolában minden gyerek egy kis saját sarokban tanul, egyéni tantervet követve.
A legszínesebb iskola – Stockholm, Svédország
A svéd suliban sincsenek osztálytermek, ehelyett közösségi terekben és a szivárványos folyosókon zajlik az oktatás.
Az órák nélküli iskola – Toronto, Kanada
Ebben a kanadai suliban hatalmas szabadságot élveznek a diákok:
ők határozzák meg, milyen órákra akarnak járni, és a házit sem kötelező megírniuk.
A legzöldebb iskola – Franciaország
Állítólag a bezártság gátolja a gyerekek szellemi fejlődését, ezért jó időben az órákat is a zöld tetőn tartják ebben afrancia suliban.
Hol élnek a legboldogabb gyerekek?
A diákok „boldogságát” a szerint értékelték, hogy mennyire értettek egyet azzal az állítással, hogy „Boldog vagyok az iskolában”.
A legboldogabb diákok és a legjobb teszteredmények Szingapúrban és Tajvanon vannak.
A legjobban szereplő európai ország: Svájc.
Nagyon boldogtalanok a diákok, de legalább jók a teszteredmények Dél-Koreában.
A legrosszabb eredmények és a legboldogtalanabb gyerekek Katarban és Argentínában vannak.
A legrosszabb eredmények mellett is boldog gyerekek pedig Peruban és Indonéziában.
Magyarországon a teszteredmények az OECD-átlag alattiak, és a diákok is inkább mondják magukat boldogtalannak, mint boldognak.
/OECD=Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet /