Ebben a hónapban gyomaendrődi programokat ajánlunk figyelmetekbe és a Pünkösdi ünneppel ismerkedhettek meg.
Sajt és Túrófesztivál – Április 29 -30 - Május 1
 |
XIV. Gyomaendrődi Nemzetközi Sajt-és Túrófesztivál részletes programja: itt olvasható. A rendezvényre való belépés ingyenes, sok szeretettel várnak minden korosztályt, az érdeklődőket a szervezők. |
A legelső fesztiválról itt olvashatsz cikkeket:
A Szó-Beszéd című lap az első fesztiválról megjelentetett különszáma itt olvasható.
Rózsahegyi Napok- Május 11. – 12.
 |
A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola és Óvoda minden évben megemlékezik névadójáról - Rózsahegyi Kálmánról- a Rózsahegyi Napok rendezvénysorozat keretében. A két napos rendezvénysorozat első napja ünnepélyes megnyitóval kezdődik, ahol megkoszorúzzák Rózsahegyi Kálmán szobrát. |
|
Rendszeresen tartanak vetélkedőt a névadó életével, munkásságával kapcsolatban, valamint rendhagyó órákon vesznek részt a tanulók. Ezeket olyan személyek tartják, akik valamikor maguk is az endrődi iskolák valamelyikében koptatták az iskolapadokat. Délben átadásra kerül a Rózsahegyi-díj, és ajándékok a rendhagyó órát tartó vendégeknek, jutalmak a tanulóknak. Este tábortűznél találkoznak a gyerekek, a pedagógusok és a szülők. Másnap sportvetélkedőket tartanak délelőtt, délután pedig nagyszabású gálán mutatkoznak be a diákok, ügyességgel, kreativitással, nagy-nagy szeretettel összeállított és előadott műsorba. Az idei Rózsahegyi Napok programja az iskola honlapján olvasható. |
 |
Május 18 . – A Bogrács Napja – Paprikáskrumpli-főző verseny
Az idén a jubileumi, X. versenyre kerül sor, amelyet első alkalommal rendez meg a Rózsahegyi Ház.
A verseny felhívását itt olvashatod.
A Rózsahegyi Házról itt olvashatsz.
Az első főzőversenyről sajnos nem adtak beszámolót a helyi lapok.
A Gyomaendrődi Híradó 2003. május számában olvasható az első program.
 |
A Pünkösd a Húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli. |
A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja.
|
A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz:
- májusfa állítás |
 |
„A pünkösdvasárnapot vártuk nagyon. Olyankor, ugye, jobb ételek vótak. Meg akkor kérték meg a jányt. Ez így vót a faluba: pünkösdkor lesz jánykérés, így vót megbeszéve (megbeszélve).
Az igazi ruhamutogatós ünnep pünkösd vót. Akkorra mán, jó idő van. Énnekem, ugye, nem vót, mer én akkor mán mindig odavótam summásnak, nem vótam otthon. De akik itthon vótak, úgy igyekeztek, hogy pünkösdre vettek ruhát, ha csak egy mód vót rá. Vagy megalakították a régit, de új ruha kellett. Csak a fiatalabbaknak inkább.
Pünkösdkor az vót a szokás, hogy pampuskát sütöttek. Ez zsírban kisült fánk. Sok zsírba, bő zsírba, és akkor a tetejin nagy fánkok, az vót a divat, csak úgy ünnepeltek, hogy kalács az feltétlen. Mindég két napos ünnep vót, másnap délután mán dógoztak.
Itt Endrődön a bérmálás általában pünkösdkor vót. Mer itt sok gyerek vót. Itt annyian vótunk bérmálkozók, hogy bent a templomba kétódalt a padok között vót a sor, akkor körbe a templom köré, és vissza a főoltárig, annyian vótunk bérmálkozók."
(Endrődi Füzetek : 4. Népszokások Endrődön, 120 p.)
| Piros Pünkösd Napján a szentegyházi gyermekkórus előadásában |  |
Néhány népdal Ortutay Gyula Magyar Népdalok válogatásából a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményéből.
 |
