Ha nyár, akkor strand!

 

Gondoltatok már arra, hogy vajon honnan merülhetett fel az ötlet, hogy nyáron irány a strand?

A legenda szerint egy hölgy, bizonyos Boigne grófnő volt a merész kitaláló. Egyszerűen fogta magát, és megfürdött a tengerben. A hullámok közé komornái vitték hordozószékén. Mivel teljesen ismeretlen volt a tett, így a grófnő fürdős szokásai óriási tömeget vonzottak, akik a grófnő elmeállapotát találgatták. Lassan-lassan a felháborodások elmúlásával tette mégis divatot teremtett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyre többen merészkedtek a vízbe. Akkoriban a fürdőruhák valóban ruhák voltak. A vastag anyag megvédte viselőjét a hideg, víztől, a hosszú ujj és a zárt kialakítás pedig a napfénytől. A ruha mellé főkötőt viseltek és sokszor napernyő is volt náluk, hogy bebiztosítsák a tejfehér bőrt.

 

 

 

 

 

 

 

.

Akkoriban teljesen kizárt volt, hogy egymás előtt öltözzenek át. Sétaruhában mentek a partra, az átöltözéshez pedig egy fából készült, négykerekű, tetővel ellátott lovaskocsit használtak, amelynek elöl és hátul is volt ajtaja. Amikor a kocsit lóval félig betolatták a vízbe, a fürdőzni vágyók a part felöli ajtón beszálltak, a víz felöli ajtón pedig fürdőruhában beléphettek a vízbe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarországon az 1890-es években kezdődött meg az igazi napozás és strandolás. Ha esetleg a strandolás emlékoszlopát állítanánk föl, úgy azt a káposztásmegyeri /Budapest/ kis szigeten tehetnénk, ahová Porzsolt Gyula és atlétái jártak napozni. / Porzsolt Gyula ügyvéd volt, munkája mellett élethivatásának tartotta a magyar sport felvirágoztatását./

 

 

 

 

 

Magyarországon a Palatinus volt az első olyan fürdő, amely a szabadban való fürdést és napozást lehetővé tette. 1921-ben megnyitott strand három medencével rendelkezett.
A strand népszerűségét mutatja, hogy 1937-ben már bővíteni kellett.

 

 

 

 

 

Napjainkban a Palatinus strand medencéit a világ legszebbjei közé választották, és bekerült abba a listába, amely a világ legszebb kültéri medencéit összegzi.

 

 

  

A Palatinus strand napjainkban.

A budapestiek nem panaszkodhatnak a fürdőzés terén, hiszen 20 közül is választhatnak a szezonális jellegűeket is beleszámítva.

 

 

A strandok mellett egyre inkább hódítanak az aqua parkok aquaword-ök sőt már aqua arénával is büszkélkedhetünk. Ez utóbbi Mogyoródon, a Hungaroring mellett nyílt, 11 hektáros területen, s nemcsak Magyarországon, de Közép-Európában is egyedülálló.
Az élményparkban 26 db, összesen másfél kilométernyi csúszdapálya kanyarog föld fölött és föld alatt. A kilenc medence között élménymedence, jacuzzi, háromszintes ugrómedence, valamint a lassan hömpölygő Lusta folyó várja a vízi kalandokra vágyókat.

 

A park fő látványossága egy szigetet körül vevő kanyargós lassú folyó, mely végül egy tavas barlangot képezve hömpölyög tovább. A Barlang a Capri szigetén található természeti képződményt idézi fel sejtelmes fényeivel. A barlang tetején pedig sziklákról a három méter mély medencébe ugorhatnak a merész úszni tudók.

 

 

 

 

 

Magyarországon a fürdőket is strand néven emlegetni teljesen elfogadott. Bár hivatalosan a strandok nem mesterségesen létrehozottak.

 

A strandok tengerpartokon, nagy tavak mellett, illetve a nagyobb folyók partján jönnek létre. A strandot létrehozó anyagot a víz szállítja a helyszínre, illetve annak romboló hatására válik le a partot alkotó kőzetek anyagából.

 

 

A strandok a viktoriánus/1800-1900/ Angliában váltak a pihenés helyszínévé, ám ebben az időben még nem jelentette a partvidék szükségszerű átalakulását.
A tömegturizmus a 20. század közepén jelent meg a strandokon. Ezekben az országokban a tengerpart megváltozott, szállodák és sétányok épültek a partok mentén.

 

 

 

Hazánk nem rendelkezik tengerparttal, de itt található a „magyar tenger", Közép-Európa legnagyobb tava.

 

A 19. század végéig a Balatonon élénkebb élet még nem fejlődött. A Balaton parti nyaralóhelyek legnagyobb része a legszerényebb igényeket is alig elégítette ki. Az egész parton nem fejlődött valamire való város. Az 1890-es években megindult a gőzhajó közlekedés. Ekkortájt a halászaton kívül egyedül a fürdőzés és nyaralás tekintetéből volt a Balatonnak némi jelentősége.A turistaforgalom azonban a kedvezőtlen közlekedési viszonyoknál fogva nem fejlődött ki.

 

 

 

A Balaton környéke igazán a 20. században indult fejlődésnek. A fürdőélet, a nyaralókultúra főleg az 1960-as években alakult ki, ekkor rengeteg különböző nyaraló, üdülő és szálló épült a part menti településeken.

A kép az 1960-as években készült Szántódon.

 

 

 

 

 

A helyszín ugyanaz, napjainkban.