Erdész Ádám könyvében Kner Erzsébet életútját követhetjük végig. „Kner Erzsébet önmagában is figyelemre méltó könyvkötészeti-könyvművészeti teljesítményén túl pályáját követve nagyon fontos kérdésekkel találkozhatunk: követhetjük a mesterség és a művészet, a nagyipar és a műhelykultúra kapcsolatának alakulását.”

Kner Erzsébet 1897. október 7-én született Kner Izidor ötödik gyermekeként.”A család természetesnek tekintette, hogy mindegyik Kner fiú a nyomdászat valamelyik ágában fog elhelyezkedni, s éppen így magától értetődőnek tartotta azt is, hogy a leányok távol tartják magukat a könyves mesterségtől.” „A korabeli szokásoknak megfelelően a lányok neveltetését a Kner családban is úgy irányították, hogy majdan önálló háztartást vezető családanyaként is, s művelt társasági emberként is megállják a helyüket. Az első lépcső adott volt: mindegyik Kner-gyermek a helyi zsidó elemi iskolában ismerkedett meg a betűvetés tudományával.”

„A következő iskolaválasztás már a család konkrét terveit tükrözte: a Meztúri m. kir. áll. Felsőbb Leányiskola mellett döntöttek. A mezőtúri leányiskola tanrendje szerint a diákok széles természettudományos és humán műveltséget kaptak. Kner Erzsébet németül és franciául tanult iskolájában. Az iskolájában igen jól rajzolóként elkönyvelt Kner Erzsébet a festő tanfolyamot látogatta.” Az iskola elvégzése után Kner Erzsébet magántanulóként készült fel az érettségire. Kétszer is le kellett vizsgáznia. Másodszor a békéscsabai evangélikus fiúgimnáziumban érettségizett 1919. decemberében.

A családban és nyomdában eltöltött évek mégis arra ösztönözték Kner Erzsébetet, hogy apjának, nagyapjának és a régi elődöknek a nyomdokaiba lépjen, és könyvkötő legyen. „Kner Erzsébet könyvkötő tanulmányai hivatalosan 1920 augusztusában kezdődtek, mikor is a Kner-nyomda szabályszerű tanoncszerződést kötött vele.” Kner Izidor azt mondta a lányának: ”Tudnod kell, hogy ez nehéz mesterség, nem könnyű megtanulni, és addig semmiféle művészkedést nem engedek meg, amíg nem fogsz tudni egy egyszerű vászonkötést tökéletesen megcsinálni.”

A család 1922-ben elhatározta, hogy Erzsébetet támogatják abban, hogy önálló könyvkötő műhelyt nyithasson. Ennek megfelelő képzési tervet állítottak össze neki. Tanulmányait Budapesten folytatta Jaschik Álmos művészeti magániskolájában. Majd 1923 áprilisától Lipcsében tanult egy jó nevű akadémián. Itt elméleti és gyakorlati képzés is folyt. A sokrétű szakmai és művészeti tanulmányok után „Kner Erzsébet hivatalosan 1924. november 15-én jelentette be könyvkötészetének nyitását.

„A nyomdászat és könyvkötészet üzleti és művészi oldalát egyaránt aprólékosan ismerő Kner Imre úgy vélekedett, hogy húga vállalkozása csak akkor lehet életképes, ha olyan minőségű munkát nyújt megrendelőinek, amilyet adni más nem képes, ha munkájával fokozatosan meghódítja a gyűjtők, az igényes bibliofilek nem túl népes, de fizetőképes táborát.”

„Először a Kner név, majd Kner Erzsébet szép munkájának gyorsan terjedő híre megtette a kívánt hatást, s jöttek a megrendelők.”Ennek ellenére az első években csak a Kner-nyomda támogatásával tudta fenntartani az üzemet Kner Erzsébet. A 20-as, 30-sa években a gazdasági világválság hatására nagy volt a szegénység, nem jutott pénz olyan luxus dolgokra, mint a szép könyv. A 40-es években „A háború és a nyomában járó szörnyűségek Kner Erzsébet és családja életében mindent felforgattak. Kner Erzsébet legközelebbi családtagjai közül elveszítette édesanyját, Imre bátyját, annak feleségét, másik fivérét, Endrét, és az egyik unokaöccsét.”

A család tragikus veszteségeiről tudomást szerezve Kner Albert megszervezte nővére kivándorlását Amerikába. A legfiatalabb Kner fiú még amerikai mércével mérve is jelentős karriert tudott felépíteni. Kner Erzsébet nagyon nehezen szánta el magát a kivándorlásra. Félt, hogy nem tudja felvenni a gyors munkatempót. Félelme azonban alaptalannak bizonyult, Kner-féle szigorú iskolának köszönhetően Amerikában is meg tudott felelni az elvárásoknak. Kiérkezése után nem sokkal komoly megbízást kapott a chicagói Newberry Könyvtártól értékes ősnyomtatványainak bekötésére.

A könyvtárnak végzett munka szakmai elismerés mellett üzleti sikert is hozott és lehetővé tette az önálló műhely megnyitását. 1966-ig két munkahelye volt. Három napot a saját műhelyében, hármat pedig a John Crerar Könyvtár munkatársaként dolgozott. Kner Erzsébet műhelyének hamar széles megrendelői köre lett.” Úgy tartották őt számon, mint aki egyike azoknak az európai emigránsoknak, akik magukkal hozták a több évszázados mesterségbeli hagyományokat és az európai modernizmus iránti érzékenységet.”

„A Kner Erzsébet könyvkötészete iránti érdeklődést jelzi, hogy mindig voltak jelentkezők, akik tanulni szerettek volna tőle.” 1965-ben indította el első tanfolyamát.” Ezek az esti tanfolyamok, amelyekre általában hat diák jelentkezhetett egészen 1982-es visszavonulásáig tartottak.

Kner Erzsébet 1967-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Ettől kezdve gyakran hazalátogatott. „Itthon volt 1982-ben a Kner-nyomda alapításának 100. évfordulóján.”
„1987-ben nevezetes alkalomra tért haza. Haiman György kezdeményezésére az Országos

Széchenyi Könyvtár Kner Erzsébet 90. születésnapján életmű-kiállításon mutatta be közel hatvan év aktív könyvkötészi-könyvművészi munkásságát.” „ A figyelem, a teljesítménye iránti tisztelet számos megnyilvánulása tette igazán fontossá és értékessé Kner Erzsébet számára a több programból összeálló megemlékezést.”
Kner Erzsébet 1998. március 1-én hunyt el. Több, mint 100 évet élt.