A- A A+
gyermekkönyvtár

Postacím:

5550 Gyomaendrőd,
Fő út 230.

Nyitvatartásunk:

Hétfő - Péntek: 9 - 17
Szombat:         9 - 12

Telefon / Fax:

+36-66/218-370 

A Hónap ajánlata - 2020 junius

A Duna

 

01 parlament a kanyarbol

 

A  Duna   Európa második leghosszabb folyama.  Németországban, a Fekete-erdőben e red. 2850  kilométert  tesz meg a  Fekete-tengerig.  Magyarország  egész területe a folyó vízgyűjtőjén terül el, így az  ország vízrajzának  meghatározó alkotóeleme. Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A Rajna–Majna–Duna-csatorna   megépítése óta részét képezi annak a vízi útnak, amely  Rotterdamtól   a Fekete-tenger melletti  Sulináig  ér.

 

02 dunakanyar

A Dunakanyar, a folyó középső szakaszán.

 

A Duna világméretekben is jelentős hosszúságú folyó, sokféle tájon folyik keresztül. Három szakaszra szokták tagolni, a Felső-, a Középső- és az Alsó-Dunára.

 03 duna eredete

Donaueschingen:

A Duna jelképes forráskútja.

 

Hol ered a Duna?

Máig nem zárult le a viccesnek tűnő vita.

A Duna Németországban, valahol a Fekete-erdő mélyéről ered.

Donaueschingen egy húszezer fős kisváros. Egyetlen valódi turisztikai vonzereje a Duna-forrás, amelyet egy míves szökőkút is jelöl.

 

04 duna eredeteFurtwangen

 

Két kis patakocska, a Breg és a Brigach összefolyásával kezdődik a Duna.

A két patak közül a Breg a nagyobb. Egy másik fekete-erdei település, Furtwangen lakói az 1950-es évek közepétől Breg egy forrását kezdték  el úgy reklámozni, hogy tőlük ered a Duna.

Vita ide vagy oda, a német kormány 1981-ben a Donaueschingen medencéjét jelölte meg a folyó eredeteként, azt a találkozási pontot, ahol a Breg és a Brigach Dunává egyesül.

 

05 duna es a tengerA folyó és a tenger találkozása

 

A Duna a Fekete-erdőtől 2850 km hosszúságú, kalandos út után érkezik végállomásához, a Fekete-tengerhez.

06 duna paksnalA Duna Paksnál

 

A folyó alsó szakasza nagyon lassú folyású és kis esésű. A deltatorkolat területén már szinte állóvízzé alakul. / torkolat  = az a hely, ahol egy folyó egy tóba, tengerbe ömlik /

 

07 duna delta

 Műholdról a Duna-delta

 

A Duna-delta 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata Románia és Ukrajna területén.
1991-ben a Duna-delta a Világörökség része lett. Több mint 1200 növényfaj honos itt, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal. Több millió madár jár vissza évente költeni a Föld különböző vidékeiről

 

08 galeriaerdoA  galériaerdők  a folyók mentén kialakult, erdők, melyek a folyók vagy a nedves területek közelében folyosót kialakítva követik a nedves területeket .

 

A Duna különböző éghajlatú, területeken folyik keresztül, és változatos élővilágnak biztosít élőhelyet, de víz és a folyó melletti területek növényvilága nem túlzóan gazdag. A partoknál, az alsó szakaszon jellemzőek a nádasok, ahol a nád mellett gyékény is, kijjebb sás fajok találhatók. A gyorsabb folyású szakaszoknál a nád helyett egyből füzes cserjés található a folyó mellett. A távolabb található ligetben a magasabb termetű fehér fűz, fehér és fekete nyár jellemző. A kissé szárazabb, de állandó vízellátással rendelkező területeken a Dunára nagyban jellemző „galériaerdők” jönnek létre, ahol a kocsányos tölgy, a mocsártölgy, a szil- és a kőrisfa mellett több kúszónövény, így iszalag, vadszőlő és komló megtalálható.

A folyótól távolabb eső holtágakban láperdő társulások jönnek létre. Itt a legjellemzőbb fa az enyves éger, az aljnövényzetben pedig mohák és harasztok. A dunai holtágak védett növényfaja a lápi csalán.

 

09 dunai galoca

Dunai galóca

10 selymes durbincs

selymes durbincs

11 dankasiraly

dankasirály

 

A Duna halállománya viszonylag szegény, mindössze ötvenkét dunai halfaj ismeretes. Legjellemzőbb halfajok a kecsege, a ponty, a csuka, a lesőharcsa, a fogas.
A Duna egyedi halfajai a dunai galóca és a selymes durbincs.

 

 

A Duna ártere számtalan madár- és emlősfajnak is életteret biztosít. A folyó egyik legjellemzőbb madárfaja a dankasirály. Minden folyószakaszon megjelennek a récefélék, a vadlibák, a kormoránok és a bíbicek. Elsősorban a Duna-delta környékén honos, de kisebb számban a középső szakaszon is látni szürke gémet, vörös gémet, bakcsót, bölömbikát, függőcinkéket, batlákat. Csak a Duna-delta lakói a rózsás pelikánok. A holtágak, árterek legjellegzetesebb apró emlősei a vízicickány, a vízipocok, a törpe egér, a vidra, és az újabban visszaköltöztetett hód. A ragadozókat elsősorban a vörös róka és a görény képviseli.

12 batla

batla

 

13 rozsaszin pelikan
rózsás pelikán

 Nemet zaszloNémetország 

 Ausztira zaszloAusztria

 szlovakia zaszloSzlovákia

 magyarorsz zaszloMagyarország 

 szerbia zaszloSzerbia 

 horvatorszag zaszloHorvátország

 romania zaszloRománia 

 bulgaria zaszloBulgária 

 moldova zaszloMoldova

 ukrajna zaszloUkrajna

A Duna tíz ország folyója.

 

A Duna Európa különböző tájain folyik keresztül, ahol a történelem folyamán igen különböző népek éltek, mégis alapvetően meghatározta és hasonlóvá tette e népek történetét, mivel táplálékforrásként, kereskedelmi útvonalként, illetve természetes akadályként működött a folyó.

A Duna-medence 81 millió ember otthona. Ebből a legtöbb: 26,79% Romániában, ezután 12,7% Magyarországon, 11,60% Németországban, 11,11% Szerbiában és Montenegróban*, 9,51% Ausztriában él.
A 81 millió ember a Duna-medencében kereken 20 különböző nyelven érteti meg magát.

14 vaskapu

Vaskapu-szoros

 

A Vaskapu-szoros folyami szurdokvölgy a Dunán, Szerbia és Románia határán. 1896. szeptember 27-én nyílt meg az Al-Dunán a Vaskapu csatorna, ezzel Közép-Európa leghosszabb folyója teljes szakaszában hajózhatóvá vált. A szoros több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszer.

 

15 vaskapu

Vízierőmű: Vaskapu

 

A Vaskapu-szoros alatti szakaszon két vízerőmű működik: a Vaskapu I , és a Vaskapu II.

A vízerőmű olyan erőmű, mely a vízenergiát hasznosítja.

 

16 bus

Vízierőmű:Bős

 


A Dunán a víz energiájának hasznosítására számtalan  vízerőmű  épült, elsősorban a gyorsabb sodrású szakaszokon, így  Németországban, Ausztriában és a Vaskapunál. A síkvidékeken áthaladó folyó nagyobb fokú duzzasztást igényel, ezért ezeken a szakaszokon kevesebb található belőlük. Síkvidéki erőmű a szlovákiai Bősnél lévő erőmű is, amelynek magyar oldal i párja, a Nagymarosnál a Dunára tervezett vízerőmű sem épült meg.

Magyarországon igen alacsony a folyók esése, hiszen a vizek a hegyvidéki területekről alföldi térségbe érnek.

17 ada kaleh

Ada Kaleh

 

Tudtad-e a Dunáról?

Ada Kaleh törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, amelyet 1972-ben, a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése után vízzel árasztottak el. A lakosok nagy része Törökországba vándorolt ki. Ada-Kaleh eltűnt a föld színéről.

Jókai Mór Aranyember című regényében fontos szerepet játszó sziget mintájául, ez a sziget szolgált.

18 traianus hidja

Traianus /római császár/ hídja

 

Az első hidakat a rómaiak építették a Dunán, a hídfők romjai a folyón több helyen is fellelhetők. 

 19 matyas kiraly

 

A legendák szerint Mátyás királyt a Duna jegén koronázták meg 1458. január 24-én, ám ez így nem igaz. A jég abban játszott szerepet, hogy a Mátyáshoz hű fegyveresek átkelhettek a befagyott folyón. A koronázás a budai Várban történt. 

 20 aranyas

 

A folyó 1 m3-nyi homokja 10–600 mg aranyat tartalmaz, ami viszont épp a gazdaságosság határán termelhető ki. 

 21 dunai arviz

 Lánchíd

A legnagyobb dunai árvíz az 1838-as pesti volt. Báró Wesselényi Miklós, aki maga is hősiesen részt vett a mentésben, így írt erről a napról: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.” Az árvíz 153 halálos áldozatot követelt. A hősies mentésről és az „árvizi hajós” Wesselényi vakmerő mentéséről olvashatunk Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán című regényében.

A Széchenyi lánchíd (Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. A híd építését Széchenyi István kezdeményezte. Elsőnek a pesti hídfő alapgödre készült el, ahol 1842. augusztus 24-én megtartották a Lánchíd alapkő-letételi ünnepségét. A kész hidat 1849. november 20-án avatták fel.

 

 

23 szikla

Ínség-szikla

 

Az Ínség-szikla egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható, ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő. Legutóbb 2018-ban lehetett megfigyelni.