Ha nyár akkor nyaralás, ha nyaralás, akkor Balaton. A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, nagysága 594 km². A tóban kb. 1800 millió köbméter víz van. A tó vízszintje folyamatosan változik.

A Balatonnak sok elnevezése létezett a történelem során. A rómaiak „Lacus Pelso”-nak nevezték, ami magyarul sekély tavat jelent. A magyar elnevezés valószínűleg a szláv "blato" (= mocsár, láp, sár) szóból ered.

A Balaton vize kb. két évente cserélődik, s bár az iszapos talaj miatt sokan nem hiszik, a víz minősége kiváló.

A Balaton hossza kb. 77 km, szélessége 1,3 km és 14 km között változik. A Balaton parthossza 195 km, s érdekessége, hogy már a rómaiak is szabályozták a vizét. A Balaton mai formáját a 19. században nyerte el a tó partján futó vasúti töltések kialakítása során.

A Balaton átlagos mélysége kb. 3 méter, legmélyebb pontja a Tihanyi kútnál 12,5 méteres. A déli part jóval sekélyebb, itt kb. 300 métert is gyalogolhatunk a mélyvízig.

A Balatont a Zala-folyó táplálja, a felesleges vizet pedig a Sió-csatornán keresztül engedik le a Dunába.

A Balaton környékén 179 település található. Az összlakosság mindössze kb. 155.000 fő, de ez a szám a nyári hónapokban megduplázódik. Balatonfüreden láthatók Pásztor János Halász és Révész című szobrai.

A Balaton és környéke a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, amelyet 1997-ben alapítottak. A park része a Tihanyi-félsziget is, amely 1952-ben lett hazánk első tájvédelmi körzete.

A tó Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye. Kiterjedt nádasai számos madárfaj számára nyújtanak fészkelő helyet.