Február 20-án Szabó T. Anna és Dragomán György lesz könyvtárunk vendége. Dragomán György Jég című könyvét ajánljuk figyelmükbe. Megrázó novella a menekültekről, a befogadásról és a kirekesztésről. Vámos Miklós Hetvenkedő című limerick könyve húsz év termése, mely kifejezi az író örömét, bánatát, azaz önmagát. A kötethez Szabó T. Anna írt előszót. Parti Nagy Lajos könyve is egy hosszabb időszak írásait rendezi egy sorba. Rövidprózák, tárcák, naplócédulák, publicisztikák váltakoznak a Félszép című könyvben. Éves bontás szerint olvashatunk köz- és magánérzet éppen aktuális viszonyairól.
Postacím:
Nyitvatartásunk:
Haan Lajos (1818-1891) békéscsabai evangélikus lelkész Békés vármegye hajdana című munkája 1870-ben jelent meg. A kétkötetes mű a legkorábbi magyarországi megyetörténeti monográfiák sorába tartozik, az első kötet a Történelmi rész, míg a második az Oklevéltári rész címet viseli. Az első kötet a megye általános történetét írja le, majd ezt követi betűrendben az egyes települések, városok és falvak története. A második kötet a Haan kutatása során feltárt oklevélanyag és a 18. századi írásos dokumentumok forráskiadványa.
A közelmúltban tovább gazdagodott a 
Cs. Szabó István gazdag és sokrétű néprajzi-helytörténeti munkássága során a temetkezéssel kapcsolatos hagyományokat, szokásokat is kutatta. A református temetők csónak alakú fejfáit vizsgálta, fotókon és rajzokon örökítette meg a sírjelek díszítő motívumait. A temetők és a temetés – Néprajzi adatok a gyomai reformátusok ismertetéséhez című munkájával 1981-ben első díjat nyert egy pályázaton. Kutatómunkáját tovább folytatta, 2008-ban jelent meg a Református temetők, temetés, sírjelek a Körösök és a Berettyó vidékén című tanulmánya, majd egy évvel később a Temetkezési szokások Békés megye református településein (Füzesgyarmat, Gyoma) című írása. A gyűjtőmunka során készült fotók és rajzok fontos információkkal szolgálnak, mert a fa sírjelek egy része az idők folyamán elkorhadt, elpusztult. A fotók a református öregtemetőben, a Kisréti református temetőben, az Ipartelep úti református temetőben, az önkormányzati köztemetőben és a katolikus temetőben készültek. (Városunk temetőiről 
Gyoma történetének különböző korszakaihoz kapcsolódóan érdekes dokumentumokat teszünk közzé könyvtárunk helytörténeti gyűjteményéből.
Gyoma történetéhez kapcsolódóan újabb dokumentumok kerültek adatbázisunkba. Az olvasókörök jelentős szerepet játszottak Gyoma lakosainak életében, mert a kultúra és a közösségi élet színterei voltak. A gyomai olvasókörökről 
Megjelent Gyomaendrődi Hírmondó februári száma
Január 29-én Kalmár János előadását hallgathatták meg az érdeklődők, aki a helyi Galaktika klub meghívására érkezett városunkba. Az előadó beszélt a geo-és heliocentrikus világképről és a középkor ismert csillagászairól. Felidézte a középkor további ismert személyeit és azok fennmaradt műveit, felfedezéseit, találmányait. Örök kérdés marad, hogy Kopernikusz, Michelangelo, Leonardo da Vinci és Nostradamus vajon kinek/minek köszönhette ezt a zseniális, korukat jóval meghaladó tudást. Programunk a 
Január 22-én Bede Róbert járt könyvtárunkban. Könyvbemutató és főző show keretében találkozhattunk a TV Paprika műsorainak népszerű séfjével, akiről az is hamar kiderült, hogy nemcsak kiválóan főz, de remek előadó is. Amíg elkészült a finom saláta és a kapros-tejszínes-tejfölös kelkáposzta főzelék sült karajjal, sok hasznos információt és személyes történetet osztott meg a közönséggel. A kellemes hangulatú este könyvdedikálással fejeződött be. Programunk a 
Tóth Tamás, a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi őre tartott előadást január 16-án a városunkat is övező Körös folyó vidékéről. Az előadó természeti megközelítésből mutatta be a folyó és környezetének kapcsolatát, a táj történetét. Képet adott arról, hogy az ember hogyan alakította át a tájat, milyen változások következtek be a folyószabályozás után. Ahogy az elmúlt századokban, évtizedekben, napjainkban is sok a változás, ezért különösen fontos lenne, hogy az ember környezettudatosan, szimbiózisban éljen a természettel. Programunk a 
