A Magyar Sport Napja

Május 6-án tartják a Magyar Sport Napját. 1875-ben e napon rendezte a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét Budapesten. Ennek emlékére a kormány 2000. május 2-án hozott határozata alapján nyilvánította ezt a napot a Magyar Sport Napjának.

 

 

 

 

 

 

A 18-19. századok jelentették a modern sport gyerekkorát. A nem labdás egyéni sportágak szinte kivétel nélkül katonai eredetűek voltak. A katonai eredet azt jelenti, hogy olyan testmozgásból alakult ki, melyet először a hadseregeknél alkalmaztak kiképzési céllal. Ilyen volt az úszás, a lovaglás, a lövészet, az ökölvívás, de a korcsolyázás, sőt még az evezés is.

Magyarországra az első sportokat azok a befolyásos politikusok hozták be, akik tanulmányaik révén bejárták Európát. Széchenyi Istvánnak és Wesselényi Miklósnak köszönhető az ökölvívás, a lovassport, az evezősport és az úszósport megalapozása hazánkban.

  Az első úgynevezett úri sportklubok az evezésben, vitorlázásban, lovaglásban és korcsolyázásban jöttek létre.

A pesti Duna szakaszon megrendezett evezős versenyekkel 1861-ben kezdődtek a hazai sportrendezvények. A Budapesti Hajós Egyesületet ebben az évben alapította Széchenyi István.

  Csónakverseny a Margitsziget és a Lánchíd között. /Korabeli metszet/

 

  A Balatonon 1867-ben jött létre a Balatoni Yacht Egylet, amely a vitorlásversenyek alapját jelentette.

  1869-ben jött létre a Budapesti Korcsolyázó Egylet.

 

Gróf Esterházy Miksa először az egyetemisták körében népszerűsítette az atlétikát. 1874 novemberében a Nemzeti Lovardában előterjesztette a létrehozandó egyesület alapszabályait. Megalakult a Magyar Athletikai Club. A lovardában heti három alkalommal gyakorlatoztak Oheroly János vezetésével.

 

 

 

Később kezdtek elterjedni a polgárok számára is elérhető és népszerű sportok, birkózás, kerékpározás, labdarúgás. 1902-ben rendezték meg az első labdarúgó-bajnokságot.

 

 

 

 

1896-ban az első újkori olimpiai játékokon hét magyar versenyző vett részt. Az ország a játékokon 6 sportágban 7 sportolóval képviseltette magát, akik összesen 6 érmet – két arany, egy ezüst és három bronz – szereztek. A legeredményesebb magyar versenyző Hajós Alfréd volt, aki két aranyérmet szerzett.

Olimpiákon legtöbb arany érmet szereztek

 

  Gerevich Aladár (1910. – 1991. ) hétszeres olimpiai aranyérmes, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó.

Kárpáti Rudolf (1920. – Budapest, 1999. ) hatszoros olimpiai bajnok kardvívó, versenybíró, sportvezető, katonatiszt.

  Keleti Ágnes (1921.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász; a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője.

 

 

 

Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok magyar úszó. Egyike a modern olimpiák legsikeresebb magyar sportolóinak, a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok 1988 óta. A Magyar Szent István-rend kitüntetettje.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Napjainkban egyre divatosabbá válik a sportos életmód mindenki számára. Nemcsak egészségmegőrző szerepe miatt, hanem a szabadidő aktív eltöltéseként is egyre népszerűbb. A szabadidő-sportokban egyre inkább háttérbe szorulnak azok a sportágak, amelyeknek a versenyzés, a megmérettetés áll a középpontban. Szívesebben választanak az emberek olyan mozgásformákat, amelyek szórakoztatóak, élményben gazdagok.

 

 

 
  Régebben az asztalitenisz és a grundfoci volt a legnépszerűbb tömegsport, napjainkban az edzőtermi sportolás a legelterjedtebb. Sok résztvevője van a városi maratonoknak és a Balatont átúszó versenyeknek is.