Majális 

 

 

 

Szinyei Merse Pál, Majális című festménye, a világon az egyik leginkább ismert magyar festmény. Híressé válásának egyik oka, a szabad tér ábrázolása/ plein air/ volt, ami abban az időben, a festészetben újításnak számított.
Május hónapban gyakran használjuk a szót: majális. Egy kicsit vizsgáljuk meg közelebbről e szó jelentését és azt, hogy mi minden kapcsolódik még ehhez.
Majális = szabadban rendezett, vidám társas összejövetel, mulatság átvitt értelemben: derűs, vidám szórakozás

 

 

 

A majális szó eredete a pogány korra vezethető vissza, a tavasz, a természet megújuló erejének ünneplésére. Különösen az északi népeknél elterjedt. Sok helyen szimbolikus cselekmények kapcsolódnak hozzá. Ilyen a májusfaállítás. A majálisnak Magyarországon vidám táncmulatságszerű jellege van.

 

 

 

 

 

Beltane ünnepét világszerte megünneplik. Bealtaine az ír nyelvben jelöli a május hónapot, és május 1-jét is. Beltane az ünnep ősi kelta neve. Bel tüzét jelenti. Bel a kelta fényisten.
A kelta eredetű ünnep egyéb elnevezései: May Day, Walpurgis-éj, majális. A nap pogány eredetű szimbóluma a májusfa - egyes vidékeken jakabfa.

 

 

Májusfa:

Főleg legények állították a kiszemelt leányoknak. Az egyes fafajtáknak is megvolt a sajátos jelentése. Színes kendőkkel, szalagokkal díszítették föl, ezek egyértelmű nőszimbólumok. Máshol enni-és innivalókkal díszítették, és a legényeknek kellett lehozni. Körültáncolták.

Egyéb népszokások:
A házakat zöld lombokkal ékesítik fel.

Az egyik legszebb szokás: a falu vagy város fiataljai kimennek a mezőre, erdőbe április 30-án éjfélkor, virágokat szedtek, azt hazavitték, és azzal ékesítették magukat, otthonaikat. Minden egyes háznál megálltak, lakomáztak, ettek-ittak, jól érezték magukat.

Az ünnep hagyományos színei: a piros és a fehér, valamint a zöld lombok. A ház védelmére virágszirmokat hintettek szét, majd összesöpörték egy sarokba, és a ház köré hordták.

 

 

 

 

A Római Birodalomban május hónapban tartottak Florália ünnepeket. A római vallásban Flóra a virágoknak, virágzásnak, a természetnek tisztelt istennő volt. Ő személyesítette meg a tavaszt, az újjászületést. Hozzá kapcsolódik a Florália, a megújulás ünnepe, amely eredetileg a rómaiak egyik legnagyobb örömnapja volt. A floraliák kedvelt eseménye, hogy termékenységet szimbolizáló babot, borsót, lencsét dobtak a mulatózó nép közé. Az ünnepségeken színészek, táncosok, cirkuszi játékok szórakoztatták a közönséget. A hangulat magasra hágott, az esemény nem volt mentes a túláradó jókedvtől, a kicsapongásoktól, a durva tréfáktól sem.

 

 

 

 

 

 

Május 1-je katolikus ünnep is. Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja, aki ács volt) tiszteletére. Munkás Szent József ünnepét 1955. május 1-jén rendelte el XII. Piusz pápa.

 

 A majálisok inkább kötődnek Európa országaihoz, mint Amerikához, ahol az ünnepek sajátos amerikai jelleggel átitatottak. A tavasz ünneplése inkább az ázsiai népek körében ismeretes még, ahol szintén fellelhetők más néven, de hasonló okból tartott ünnepek. Ahogy az iskolákban is fontos az együttlét és összetartás, a majálisok, közös ünneplések megrendezésében is arra összpontosítanak, hogy az emberek együtt legyenek, közösségben. És természetesen a hangulat és a látvány sem utolsó.

 

 

Japánban ilyenkor tartják a Kodomo no hi nevű ünnepet = Gyerekek napja

Az április 29. és május 5. közti hetet "Aranyhét"-nek nevezik Japánban. Április 29. a növények ünnepe, ez a nap korábban Hirohito császár születésnapja volt. Halála óta így tisztelegnek előtte. Május 3. a Japán alkotmány ünnepe. Május 4. nemzeti munkaszüneti nap.
Május 5. pedig a gyerekek napja. Korábban ez a nap a fiúk ünnepe volt, mára már általános gyereknap lett.

 

 

 

 

 

A tradicionális dekorációk viszont a fiúk ünnepére utaló szimbólumok: Ponty-alakú szélzsákok és díszes szamuráj-figurák, fegyveres bábuk, szamuráj sisakok. Ezen a napon tartják a fiúk fesztiválját, a Tango no Sekku-t. A vendégszobában szép díszletet készítenek kis sisakból, kardból, és a gyerekek hagyományos japán édességeket kapnak szüleiktől.
Természetesen a lányok is kapnak ajándékokat. Ezen a napon tartják az Omikoshi körmenetet is, melyen egy kisméretű szentélyt hordoznak körbe a közösség tagjai.

 

 

 

   A ponty- alakú szélzsákok /Koi nobori/, az erőt és a bátorságot jelképezik.

 

 

Május elseje, a munka ünnepe, melyet a nemzetközi munkásmozgalmak harcoltak ki. Hívatott volt ünnepelni a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat. Az eredetileg a munkások ünnepének hívott napot a munka ünnepévé változtatták. Az elnevezés a diktatúrák bukása után is megmaradt, és megmaradt a nap vidám, mulatozós jellege, az emberek kivonulnak a szabadba, örülnek a tavasznak, napfénynek, a jó időnek.