A- A A+
gyermekkönyvtár

Postacím:

5550 Gyomaendrőd,
Fő út 230.

Nyitvatartásunk:

Hétfő - Péntek: 9 - 17
Szombat:         9 - 12

Telefon / Fax:

+36-66/218-370 

A Hónap ajánlata - 2015 július

A lóvasút

 

Minden évben július második hétvégéjén kerül megrendezésre a Vasutas Nap. Tekintsünk kicsi vissza, milyen volt a tömegközlekedés a vasút előtti időkben.
A lóvasút tekinthető a vasúti közlekedés elődjének. Eleinte nemcsak települések közötti közlekedésként volt használatos, hanem a városi tömegközlekedésben is.

 

honap ajanlata 2015 julius 01     honap ajanlata 2015 julius 02

 

A lóvasút kötöttpályás, lóval vontatott közlekedési eszközöket jelent.

 

honap ajanlata 2015 julius 03

 

Eleinte a bányákban alkalmazták. A fa nyompálya jelentette a kötöttpályát amelyen emberi erővel mozgatták a csilléket. A fapályát a 18. században vasszerkezetekkel erősítettek meg, majd vaspályával váltották fel. A vaspálya jelentős tömegű áru mozgatását tette lehetővé, amihez 1767 körül kezdtek lovakat használni.

 

honap ajanlata 2015 julius 04

 

 

A lóvasút előnye a szekerekhez képest a nagyobb terhelhetőség volt, illetve a nedvességtől független használhatóság.
Személyszállításra 1803-ban használta először a Surrey Iron Rail nevű társaság, amely Dél-Londonban indított menetrendszerinti járatot.

 

 


honap ajanlata 2015 julius 05Rekonstruált kocsi, mely Budweis /Csehország déli részén fekvő város / és Linz között közlekedett.


Magyarország lóvasúti hálózatának tervét is elkészítették. 1840-46 között lóvasút épült Pozsonytól Nagyszombatig, majd Szeredig /szlovákiai város/. A 64 km hosszú pályán két kocsiból álló személy- és legfeljebb 6 kocsiból álló tehervonatok közlekedtek. A személyvonatok menetideje kb. 4,5 óra volt.

 

honap ajanlata 2015 julius 06

 

A lóvasút, mint a villamos elődje átformálta nemcsak a város képét, de az emberek szokásait is. Jelentősen növekedtek az utazási távolságok. Nem is csoda tehát, hogy az első budapesti személyszállító lóvasút 1866-os megnyitását követően a hálózat hihetetlen sebességgel épült ki, megteremtve a mai budapesti villamoshálózat alapját.

 

honap ajanlata 2015 julius 07

 

A margitszigeti lóvasút még abban az időben létesült, amikor se a Margit-híd nem épült meg, se a sziget rendezése nem történt meg. A nagyközönség számára 1869-ben nyitották meg a szigetet, ekkora készült el a lóvasút is. Az egyvágányú vonalat a sziget déli végében kialakított hajóállomástól a sziget északi részében lévő másik hajóállomásig építették meg.
A lóvasút 1927-ig üzemelt a Margit-szigeten, ez volt az országban üzemelő lóvasutak közül az utolsó, amit megszüntettek.

 

 

honap ajanlata 2015 julius 08

A ma üzemelő lóvasutakat többnyire hagyományőrző egyesületek állították helyre.

 

honap ajanlata 2015 julius 09

 

 

A gőzüzemű vontatás a lóvasutat a távolsági közlekedésben versenyképtelenné tette a jóval nagyobb sebesség és terhelhetőség miatt.

 

 

 

 

A gőzüzem a városokban azonban nem igazán vált be, ezért omnibuszok terjedtek az egyre nagyobbá váló városokban.

 

honap ajanlata 2015 julius 10

 

Az omnibusz ló vontatta közforgalmú közlekedési eszköz, az autóbusz és a trolibusz őse, a városi tömegközlekedés legrégibb eszköze.
Az omnibusz a lóvasút mellett a 19. századi városi tömegközlekedés legfontosabb eszköze volt.

1826-ban Nantes városában egy vállalkozó rendszeresen kocsikat közlekedtetett a városközpont és a város szélén álló nyilvános fürdői között, de rá kellett döbbenjen, hogy a nagyközönséget jobban érdekli az új, rendszeres közlekedési lehetőség, mint a fürdők. A kocsit elnevezte voiture omnibus-nak („kocsi mindenkinek"), ezzel alapozva meg a városi tömegközlekedés új formáját. Az omnibuszok elsősorban ló vontatta, közforgalmú városi tömegközlekedési eszközök voltak.

 

honap ajanlata 2015 julius 111832-ben indította az első pesti omnibuszt Kratochwill János vendéglős; a járat az ő két kávéháza között közlekedett: A Kratochwill-féle omnibuszok reggel 6 és este 18 óra között közlekedtek félóránként. A társaskocsik, amiket pesti céhes mesterek készítettek, végig fedettek voltak, csak oldalt, az ülések felett nem: ezeken a részeken ponyvát hajtottak le, ha esett az eső. Az ülések támlája a kocsi oldala volt. A kocsikban 8–14 ember fért el, befogadóképességüket a lovak ereje határozta meg. A kocsik padozatát burkolták, oldalukat lakkozták; a feszített rugózatú kocsikat két ló húzta. Megállói nem voltak: megállt bárhol, ahol az utasok le– vagy fel akartak szállni.