A Hold évmilliárdok óta kering a Föld körül, és az emberek már évezredekkel ezelőtt is figyelték, sőt istenként tisztelték ezt az égitestet.

A Hold kb. 384 400 km távolságban kering a Föld körül.
Egy gyalogosnak 11év, egy gyorsvonatnak 5 hónap kellene ahhoz, hogy elérje a Holdat.

A Hold keletkezése

Nagyrészt a Föld anyagából származik. Valamikor a Naprendszer kialakulását követő 30-50 millió éven belül egy hatalmas bolygóközi ütközés történt. Ebben a formálódó ős- Föld és egy Mars méretű bolygócsíra összeütközött, és az ütközés által kilökődött anyag állt össze előbb gyűrűvé, majd gömb alakú bolygótestté, a későbbi Holddá. Eszerint a Hold anyaga a Földből származik, ám jelentős mennyiségben lehet benne a becsapódó másik test anyagából is.

A Hold 27,3 nap alatt kerüli meg a Földet, és ugyanennyi idő alatt fordul meg saját tengelye körül is. Ezért mindig ugyanazt az arcát mutatja felénk, vagyis a Földről csak az egyik oldala látható.

 Holdfázisok

A Holdnak nincs saját fénye, csak a Nap fényét veri vissza.  A Föld körüli keringése során a megvilágítottsága állandóan változik .
A Hold megtelik, majd elfogy. 
A Hold fényváltozásai (holdfázisok) jellegzetes változást mutatnak, melynek során a telihold fokozatosan C betű formájú sarlóvá csökken, majd eltűnik ,később D alakúra dagadva nő újra teljes koronggá.

Apály a kikötőben.

Az árapály a tenger szintjének periodikus emelkedése (áradat vagy dagály) és süllyedése (apály), naponta emlékeztet minket a Hold Földre gyakorolt hatására. A dagály és az apály között átlagosan 6 óra 12 perc telik el. Egy évben 705 dagály van.

Galileo Galilei

Az embereket már több ezer évvel ezelőtt foglalkoztatta a sokarcú Hold. Időmérőként is szolgált, s az első, kezdetleges naptárak is a Hold változásain alapultak.

1609-ben Galileo Galilei egy nagyon egyszerű távcsővel kezdte vizsgálni a Holdat és
elkészítette az első kezdetleges térképet is.

Az űrkorszak beköszöntével egyre bonyolultabb automata szondákkal történt a felderítés .
A kezdeti űrszondás próbálkozások után 1959-ben a Luna-3 készítette az első fényképeket a Hold túloldaláról.
A következő terv az volt, hogy a szondáknak el kellett érniük a holdfelszínt, amelybe végül becsapódtak, ám az utolsó percekben minden korábbinál nagyobb felbontású képeket készíthettek. Ezt a Ranger 7 –program teljesítette 1964-ben.

Luna 3 űrszonda

A következő fejlődési lépcső a sima leszállás teljesítése volt. Ez már az emberes holdprogramok jegyében zajlott: kísérletileg kellett bebizonyítani, hogy le lehet szállni űrhajóval a holdfelszínre és ott képes lesz az ember is megvetni a lábát. 

Apollo 11 legénysége

Az Apollo-program az Egyesült Államok űrprogramja volt, amely 1961 és 1972 között zajlott. A program fő célja az ember Holdra juttatása volt.

A Holdra lépés az Apollo 11 űrhajósainak a nevéhez fűződik./Neil Amstrong, Edwin Aldrin, MichaelCollins/

Pavlics Ferenc

Az Apollo 11 után még öt amerikai űrhajó legénysége járt a Holdon. A műszerek egyre korszerűbbé váltak, és az űrhajósok elektromos meghajtású holdautóval járták be a Holdat. A holdautó létrejötte a magyar származású Pavlics Ferenc nevéhez fűződik, akit 1968-ban kinevezték műszaki igazgatónak az Apollo-programba. Neki kellett megterveznie és legyártania az első olyan földi autót, amelyik egy idegen égitest felszínén, egészen különleges talajviszonyok között is tud működni.

A magyar mérnök három űrjárműve mind a mai napig fent van a Holdon. 

Lehet-e majd lakni a Holdon?

A Holdnak nincs gravitációja, és nincs légköre. Nagyobb lakónegyedek biztosan nem épülnek majd a Holdon. Kutatóállomások telepítése inkább elképzelhető.

Ilyen a Föld a Holdról

Földfelkelte a Holdon

Érdekességek a Holdról
-Nem „öregszik”:  A Hold „arca” milliárd évek óta változatlan, ugyanúgy nézett ki a dinoszauruszok korában is, mint most. 
A Holdon ugyanis nincs szél vagy víz, ami elpusztítaná a krátereket.
-Nem is szürke: A holdkőzetek valójában olyan sötétek, mint a szén, de a napfénytől szürkének látszanak.

-A Holdon nincs igazi tenger: Ha a Holdra nézünk, a sötét területek valójában 3 milliárd éves lávarétegek, melyeknek holdtengereknek neveznek.

-Hiába látod gömbölyűnek, kiflinek vagy épp semmilyennek, a Hold alakja nem változik. A Nap mindig csak egy oldalát világítja meg a Holdnak, ezért a megvilágított részt különbözőnek látjuk aszerint, hogy a Hold hol jár a Föld körüli pályán.

-A Holdon a földi súlyodnak csupán hatodát mutatja a mérleg. Sőt akár fél kézzel is fel tudnál emelni egy nehezebb szekrényt is.

-A Holdon nagyon meleg van nappal, de éjjel nagyon hideg. A Hold átlagos felszíni hőmérséklete napi 107 C fok, éjjel viszont akár -153 fokra is süllyedhet.