Január 1.

A Kiskunsági Nemzeti Park megalapítása

Az Országos Természetvédelmi Hivatal 1975. január 1-jei időponttal megalapította Magyarország második nemzeti parkját. A Kiskunsági Nemzeti Park hat különálló területe volt hivatva arra, hogy megmentse a kiskunsági táj természetes képét: a szikeseket, a homokbuckákat, a mocsármaradványokat, a természetes erdőtársulásokat, valamint ezek élővilágát. Azóta ezeknek a különálló területeknek a száma kilencre nőtt. A nemzeti park része a Kolon-tó, amely kiterjedt nádfelületeivel, láp- és mocsárrétjeivel valamint láperdejével Magyarország egyik legjelentősebb édesvízi mocsara.

Január 10.

A Hortobágyi Nemzeti Park megalapítása

A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első és legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja. 1973-ban alakulhatott a terület nemzeti parkká. A folyamatos bővítéssel ma már 82.000 hektárt tesz ki, amely egyedülálló természeti és néprajzi értékeink megőrzésére és védelmére szolgál. A Park egész területe Bioszféra-rezervátum. A Ramsari-egyezmény értelmében 20.000 hektár a nemzetközileg számon tartott vizes élőhelyek egyikének számít. Az UNESCO által adományozható kulturális "Világörökség része" címet pedig 1999-ben nyerte el. A nemzeti park, miközben a természetes táj visszaállításán és védelmén munkálkodik, óvja a puszta területén fellelhető népi építészeti emlékeket, a legelők szinte jelképes díjért való bérbeadásával pedig támogatja a hagyományos legeltető állattartást és a régi állatfajták újra honosítását.

Az ország több nemzeti parkjáról itt olvashat.