Csillagok között – Bagi László asztrofotós előadása

bagi laszlo csillagok kozott smMárcius 10-én Bagi László az asztrofotós volt a könyvtár vendége. Elmondta, hogy 2009-ben kezdte el fürkészni az égboltot és a távcsövével felfedezett csodálatos világot szerette volna megmutatni másoknak is. Ekkor indult az asztrofotózás iránti szenvedélye. Rengeteg időt tölt a csillagos ég alatt, sokat tanult és egyre több tapasztalatot szerzett. Fejlesztette felszerelését és az évek alatt megszerzett tudás birtokában, egyre jobb felvételeket készített. Büszke arra, hogy fotói kiállításokon és rangos folyóiratokban, kiadványokban szerepeltek. A National Geographic egyes fotóit több alkalommal is a legjobb asztrofotók közé választotta. Publikációi jelentek meg az Élet és Tudomány, a Természet Világa folyóiratokban. Előadásában kitért arra is, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel dolgozik, és hogy olykor, milyen sok nehézséggel kell megküzdenie. A közönség kérdéseinek megválaszolásával zárult az este.

Képek a Galériában

 

Megjelent a Gyomaendrődi Hírmondó

gyomaendrodi hirmondo 2020 marciusMegjelent a Gyomaendrődi Hírmondó márciusi száma. Itt olvashatja

A tartalomból:

          A város 2020 évi költségvetése

          Megkérdeztük a polgármestert

          Beszámolók az iskolák és az óvoda eseményeiről.

          Sporthírek

          Programajánlók.

Megfontuk az aranyfonalat

msesmondo smA többévtizedes múltra visszatekintő aranyfonál mesemondó verseny az idén fontuk a mese aranyfonalát. Az általános iskolákból érkezett gyerekek korosztályonként adták elő a meséket. A zsűrinek nehéz dolga volt, mert sok ügyes mesemondót hallhattak. Az eredményeket itt tekintetik meg.

Képek a Galériában

Muth Ádám könyvbemutató

muth adam konyvbemutato smKönyvbemutató helyszíne volt február 28-án könyvtárunk, a gyomai, német származású Muth Ádám visszaemlékezései a málenkij robotról című kötetet Dr. Szonda István mutatta be. A könyv a Határ Győző Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében őrzött kézirat szöveghű másolata, Gyomaendrőd Német Nemzetiségi Önkormányzata és a Szent Antal Népház és Művelődési Ház kiadásában látott napvilágot. A kötet megrázóan ábrázolja a kommunista diktatúra borzalmait, az Oroszországba elhurcoltak – köztük Muth Ádám átélt szenvedéseit.

Képek a Galériában

Márai naplói – Bálint András estje

marai naploi balint andras estje smFebruár 25-én Bálint András volt a könyvtár vendége, aki önálló estje keretében Márai Sándor naplóiból válogatott és olvasott fel részleteket. A naplórészleteket hallgatva felidéződött a kor, melyben Márai élt. Márai gondolatai a politikáról, a hazaszeretetről, erkölcsről, karrierről, a művészetről és az irodalomról szóltak, a kortársakról szóló szellemes megjegyzésekkel fűszerezve.  A megrendítő, néha keserűséggel teli, olykor humoros, ironikus gondolatok között Vörösmarty, Radnóti és Arany János költeményei is elhangzottak, majd zárszóként a Halott beszéd. 

Képek a Galériában

Kölcsönözzön diafilmeket a könyvtárból!

diafilm kolcsonzes smÚj szolgáltatással várjuk a könyvtárban ifjú látogatóinkat. Diafilmeket lehet vetíteni a gyermekrészlegben. A diafilmek, amelyek között német feliratosak is vannak, kölcsönözhetők is. A szolgáltatás ingyenesen vehető igénybe.

Ketten és külön – Szabó T. Anna és Dragomán György

ketten es kulon smRégi vágyunk teljesült, hogy könyvtárunkba érkezett a hazai kortárs irodalom két ismert alakja. Február 20-án délután rendhagyó irodalom órák keretében találkoztak városunk általános iskolás tanulóival. Szabó T. Anna az alsó tagozatos gyermekkel osztotta meg saját gyermekkori irodalmi élményeit és a versek szeretetét, még a régi kedves meséskönyveit is magával hozta. Dragomán György a felső tagozatosoknak nemcsak az olvasás fontosságáról beszélt, hanem arról is, hogyan születnek meg novellái, regényei, mi minden befolyásolja őt munkája során.

Az esti közönségtalálkozón még jobban megismerhettük a költő-író házaspárt. Megidéztek több ismert irodalmi alakot, akik hatással voltak rájuk. A hely szelleméhez illően Határ Győző is említésre került, aki „Ez igen!” elismeréssel nyugtázta Szabó T. Anna egyik versét. Kedves intimitással meséltek magukról, munkamódszereikről, az ihletről, a címadás nehézségeiről. A két különböző egyéniség kedves történetekkel szemléltette, hogyan ír a költő, hogyan ír az író. A műfordítások kapcsán az is szóba került, milyen érzés az, amikor egy másik nyelven készül el egy költemény, vagy regény. A felolvasásokkal színesített est folyamán átsugárzott az alkotópár egymás iránti tisztelete és támogatása, sokoldalúsága, hallatlan irodalomszeretete. A kellemes közönségtalálkozó dedikálással, kötetlen bsezsélgetéssel zárult.

Fotók a Galériában

Februári könyvajánló 2020

Tovább

Február 20-án Szabó T. Anna és Dragomán György lesz könyvtárunk vendége. Dragomán György Jég című könyvét ajánljuk figyelmükbe. Megrázó novella a menekültekről, a befogadásról és a kirekesztésről. Vámos Miklós Hetvenkedő című limerick könyve húsz év termése, mely kifejezi az író örömét, bánatát, azaz önmagát. A kötethez Szabó T. Anna írt előszót. Parti Nagy Lajos könyve is egy hosszabb időszak írásait rendezi egy sorba. Rövidprózák, tárcák, naplócédulák, publicisztikák váltakoznak a Félszép című könyvben. Éves bontás szerint olvashatunk köz- és magánérzet éppen aktuális viszonyairól.

Bővebben ...

Haan Lajos monográfiája

haan lajos smHaan Lajos (1818-1891) békéscsabai evangélikus lelkész Békés vármegye hajdana című munkája 1870-ben jelent meg. A kétkötetes mű a legkorábbi magyarországi megyetörténeti monográfiák sorába tartozik, az első kötet a Történelmi rész, míg a második az Oklevéltári rész címet viseli. Az első kötet a megye általános történetét írja le, majd ezt követi betűrendben az egyes települések, városok és falvak története. A második kötet a Haan kutatása során feltárt oklevélanyag és a 18. századi írásos dokumentumok forráskiadványa.

Az első kötetben megtalálható Endrőd és Gyoma leírása is, melyekkel teljesebbé válnak a korábban már közzétett történeti leírások. Az endrődi leírást itt, a gyomai leírást itt olvashatja.

Endrődi cigányok

endrodi ciganyok smA közelmúltban tovább gazdagodott a Gyomaendrődi Települési Értéktár, a Kulturális örökség kategóriába került az Endrődi cigányzenész hagyományok és emlékhely. Az egykori zenei hagyományok és az endrődi cigányok életének megismeréséhez további érdekes adalékul szolgálhat egy fényképes kiadvány.


Helytörténeti gyűjteményünkben található az Endrődi cigányok 1966-1985 című munka, mely Bella János adományaként került könyvtárunkba. A kiadvány 39 db fotót tartalmaz. Jelentős részét Karl Keller készítette, de van közöttük néhány, ami „fotó: privat” megjegyzéssel szerepel a kiadványban. Az egyes fotókhoz Bella János írt megjegyzést, magyarázó szöveget, melyek részben az azonosítást szolgálják, részben az ő emlékeit, érzéseit tárják fel. Gyermekkorától kezdve ismerte az endrődi cigányokat, mert szülei háza közel volt a „Cigányváros”hoz. Együtt játszottak, bejáratosak voltak egymás házába, többükkel Németországba költözése után is megmaradt a kapcsolat, endrődi hazalátogatásai gyakran közös énekléssel fejeződtek be. A búcsúesteken elhangzott dalokat hangszalagon is rögzítette, a nóták címei, kezdő sorai a fotók mellett is szerepelnek.


A kiadványban szereplő fotókat itt tekintheti meg.

„Fűtül való fák” – gyomai temetők fejfái, sírkövei

gyoma temetok temetkezes smCs. Szabó István gazdag és sokrétű néprajzi-helytörténeti munkássága során a temetkezéssel kapcsolatos hagyományokat, szokásokat is kutatta. A református temetők csónak alakú fejfáit vizsgálta, fotókon és rajzokon örökítette meg a sírjelek díszítő motívumait. A temetők és a temetés – Néprajzi adatok a gyomai reformátusok ismertetéséhez című munkájával 1981-ben első díjat nyert egy pályázaton. Kutatómunkáját tovább folytatta, 2008-ban jelent meg a Református temetők, temetés, sírjelek a Körösök és a Berettyó vidékén című tanulmánya, majd egy évvel később a Temetkezési szokások Békés megye református településein (Füzesgyarmat, Gyoma) című írása. A gyűjtőmunka során készült fotók és rajzok fontos információkkal szolgálnak, mert a fa sírjelek egy része az idők folyamán elkorhadt, elpusztult. A fotók a református öregtemetőben, a Kisréti református temetőben, az Ipartelep úti református temetőben, az önkormányzati köztemetőben és a katolikus temetőben készültek. (Városunk temetőiről itt talál információkat.)


Cs. Szabó István könyvtárunknak ajándékozott, a gyomai temetkezéssel kapcsolatos írásai, jegyzetei és a temetőkben készített fotói, rajzai itt tekinthetők meg. Az átadott anyagban van négy db endrődi sírkeresztekről készült fotó, itt nézheti meg őket.

Gyoma történetéhez kapcsolódó helytörténeti írások

viragh ferenc gyomai gyalogsatanokGyoma történetének különböző korszakaihoz kapcsolódóan érdekes dokumentumokat teszünk közzé könyvtárunk helytörténeti gyűjteményéből.

Hallottak már a gyalogsátánokról? Tudják kik voltak ők? Virágh Ferenc írása választ ad a kérdésre és képet ad az 1910-es évek a házassági szokásairól. Megtudhatjuk, kik és hogyan segítettek abban, hogy a leendő vőlegény vagy menyasszony családja kifürkéssze a kiszemelt házastárs családjának hajlandóságát. A dokumentumot itt olvashatja.

Cs. Nagy Gábor visszaemlékezésében Gyoma régi szövetkezeteiről és a Gyomai Földműves Szövetkezet alapításáról és első éveiről ad képet. A dokumentumot itt olvashatja.