Kezdőlap

2024 madara a kerecsensólyom

2024 madara a kerecsensólyom

A kerecsensólyom

A kerecsensólyom nagy termetű (testhossza 45–55 cm), széles szárnyú (szárnyfesztávolsága 102–126 cm), az egerészölyvhöz hasonló színezetű sólyom. Ahol megjelenik, onnan még a nála jóval nagyobb sas is tisztelettel odébb áll. Kiszemelt áldozatát több, mint 300 km/órás sebességű zuhanórepüléssel vadássza le. A sólyom jól alkalmazkodik, jól tanítható és kitűnő társ. Őseink fontos és kiemelt vadász „háziállata” volt. A szakemberek a kerecsensólymot azonosítják nagy valószínűséggel a honfoglaló magyarság jelképének számító turullal.

Magyarországon régebben főleg sziklapárkányokon költött, mára nagyrészt nyílt mezőgazdasági területeken költ. Fészket nem épít, más ragadozómadarak és varjúfélék fészkét foglalja el, de mesterséges költőládákban is egyre nagyobb számban fészkel. A tojók egy éves, a hímek két éves korukban válnak ivaréretté. A tojó nagyobb méretű, mint a hím. A párok életük végéig összetartanak. A fészekalj 2-5 tojásból áll, a fiókák 32-33 nap alatt kelnek ki. A fiókákat kezdetben a tojó őrzi, a hím vadászik és eteti a családot. Mikor a fiókák ellátásáról a hím már egyedül nem tud gondoskodni, a tojó is magára hagyja a fészket. A fiókák 42-45 napos korban repülnek ki.

Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. Elterjedése egybeesik kedvenc eledelének, az ürgének az előfordulásával. Közepes termetű rágcsálókra (ürge, hörcsög stb.) vadászik, de repülő madarakat is el tud ejteni. Mivel az ürge téli álmot alszik, ezért az év adott szakában jelentős mennyiségben zsákmányol galambokat és gerléket is. 

Alapvetően ázsiai elterjedésű madár (Kína, Mongólia, Kazahsztán), az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található. Az Európai Unióban élő állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, világszinten pedig a Kárpát-medencei a faj egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya. Az állomány egy része hazánkban telel, egy része novemberben délre vonul.

Korábban a legnagyobb veszélyt a fészkek kifosztása jelentette, mivel a kerecsenből kiváló solymászmadarat lehetett nevelni. Jelenleg az áramütés, a zsákmányállatok számának csökkenése, valamint a vegyszeres gyom- és rágcsálóirtás alkalmazásával összefüggő mérgezés veszélyezteti leginkább. Magyarországról az 1980-as években majdnem eltűnt a faj, akkor az ismert kerecsensólyom-párok száma alig tíz volt. Az akkor kezdődő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által koordinált természetvédelmi munkának köszönhetően viszont napjainkban ez a szám már az egyesület közleménye szerint 150-200 pár körül alakul. A kerecsensólyom hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke alapján a legmagasabb, 1 millió Ft-os kategóriába tartozik.

Ajánljuk még figyelmébe alábbi könyveinket, melyek a kerecsensólyomról, sólymokról és ragadozómadarakról további érdekes információt tartalmaznak.