A- A A+
gyermekkönyvtár

Postacím:

5550 Gyomaendrőd,
Fő út 230.

Nyitvatartásunk:

Hétfő - Péntek: 9 - 17
Szombat:         9 - 12

Telefon / Fax:

+36-66/218-370 

Jeles napok - December

 

DECEMBER

 

jeles napok tel

December az év tizenkettedik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Neve a latin decem ('tíz') szóból származik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A magyar népi kalendárium karácsony havának nevezi.

 

A Jeles Napok című részben a decemberi nevezetes napokról tudhatsz meg érdekességeket.
A Hónap ajánlatában pedig néhány kreatív ötlettel gazdagodhatsz az ajándékok csomagolása terén.

 

 A Hónap ajánlata:

2016: A szaloncukor
2015: Karácsonyi mézes
2014: Karácsony eredete
2013: Kreatív karácsony
2012: Karácsony más országokban
2011: Karácsonyi népszokások

 

 

 

Csanádi Imre: Első hó köszöntő

Hó, hó, friss hó,
angyalváró
gyögyehulló
gyöngyvirág-hó-

csupasz bokrok
csipkézője,
fák fodros
fejkötője,

kerítések
keszkenője,
hegyek-völgyek
ünneplője.

 

 

 Jeles napok

 

 

December    1.
  Vörösmarty Mihály születésnapja 
December    2.
  A Marsz-3 űrszonda leszáll a Mars felszínére
December    3.
  Advent első vasárnapja
December    4.
  Albert Flórián megkapja az Aranylabdát.
December    6.
  Erre jár a Mikulás!
December    8.
  Tandori Dezső születésnapja
December    9.
  Körösladányi duzzasztómű átadása
December  11.
  Márton Gábor születésnapja
December  13.
  Luca napja
December  16.
  Kodály Zoltán születésnapja
December  21.
  Téli napforduló
December  24.
  Szenteste
December  25.
  Karácsony
December  26.
  Karácsony másnapja, István napja
December  28.
  Aprószentek napja
December  28.
  A rágógumi napja
December  31.
  Szilveszter

 

 

 

December 1. - Vörösmarty Mihály születésnapja

 

02 vorosmarty  

Vörösmarty Mihály /Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19./

 

Magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Mindenki által ismert lírai költeménye a Szózat, amelyet ma is himnuszként adnak elő. 1836-ban írta meg, zenéjét Egressy Béni szerezte. 1843-ban a Pesti Hírlap a költeményt „a nemzet béke s hadi dalának" nevezte.

 

Hallgasd meg a Szózatot a szokásostól eltérő zenével!

 

December 2. - A Marsz-3 űrszonda leszáll a Mars felszínére

 

jeles napok december mars szondaA Hold után a Marsot kereste fel a legtöbb űrszonda. Az egyik legfontosabb kérdés, amit a kutatások el kellett döntsenek, hogy van-e élet a bolygón. A Mars kutatására felküldött űrszondák legtöbbje különböző hibák miatt nem tudta elvégezni a kitűzött feladatait. 1971. december 2-án a Marsz-3 megközelítette a Marsot, és szabadon engedte a leszálló egységet, amely először végzett sima leszállást a Mars felszínére. A felszínen csak 20 másodpercig volt kapcsolat vele, azután elnémult. A keringő egység pályára állt a Mars körül és sok adatot sugárzott a Földre.

 

 

December 3. -Advent első vasárnapja

 

jeles napok december advent   Advent /várakozás/ a keresztény kultúrkörben a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig /január 6-ig/ tart.
Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú őse egy felfüggesztett szekérkerék volt, melyen 23 gyertyát helyeztek el. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt.
Minden adventi gyertya egy-egy fogalmat szimbolizál: a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt.

 

 December 4. - Albert Flórián megkapja az Aranylabdát.

 

jeles napok albert florianAlbert Flórián pályafutása alatt 1952-tól 1974-ig a Ferencváros játékosa volt. A Ferencvárosnál bajnoki és különböző kupamérkőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőtt csapatnál, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot csapatával. 1967-ben kapta meg az Aranylabdát. Az egyetlen magyar labdarugó, aki elnyerte ezt a díjat.

 

 

 

 

December 6. -  Erre  jár a Mikulás!

 

mikulas

Régi jó szokásához híven a Mikulás idén is ezen a napon  látogatja meg a gyerekeket, és ajándékozza meg őket sok-sok édességgel. Bár egyesek állítólag virgácsot is kapnak. Remélem, te nem vagy köztük!

Sok legenda kering a Mikulás történetéről, van aki ezt vallja van aki amazt, mi most elmeséljük a Mikulás valódi és csodaszép történetét.
Szent Miklós a keleti egyház, máig a legtiszteltebb szentje. Krisztus után született 245-ben, Patara városában egy gazdag család gyerekeként. Már kisgyerek korában árva maradt, szüleit egy járvány vitte el. Szüleitől örökölt vagyonával, nagybátyjához - aki érsek volt - Patara város kolostorába költözött. Már kisgyerek korában megszerette az ottani életet és végül a papi hivatást választotta. Életét mindvégig az emberiségnek és a gyerekeknek szánta.
270-ben Jeruzsálemben a tengerészek védőszentjévé választották. Zarándokútjáról hazatérve betért Anatólia fővárosába,  Myra városába, ahol a helyiek püspökké avatták.
Püspöki évei alatt mindvégig a gyerekek és a szegények megsegítésére szentelte életét. Vagyonát a gyerekek és szegények megsegítésére költötte,  miközben  tanított és a szeretetet  hirdette.

Egy éhínség idején a teljes egyház vagyonát szétosztotta a szegények között, halála után egy darabig ki is tiltották az Egyházból.
A kolostor közelében, ahol lakott, élt egy szegény parasztember, akinek volt három lánya. Egy séta közben akaratlanul meghallotta a három lány vitáját. A lányok azon vitatkoztak, hogy másnap melyikük áldozza fel magát rabszolgának, ahhoz, hogy megszabaduljanak a szegénységből és egyikőjük férjhez mehessen.
Miklós püspök meghallva ezt a tanakodást visszasietett a kolostorba és egy marék arannyal visszatérve bedobta azt az ablakon, majd elsietett. A lányok azt hitték csoda történt, egy évvel később a csoda ismét megtörtént. A másik lánynak is adott egy marék aranyat. A lányok lépteket hallottak az ablak alatt, ezért kisiettek, ekkor látták meg, hogy egy piros köpenyes ember rohan el az ablak elől. Harmadik évben az ablak zárva marad, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök felmászott a tetőre és a nyitott kéményen át bedobta az aranyat, a harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kandalló szerű tűzhelyre. A keszkenőbe rakott arany épp belehullott a harisnyába.
Ezután terjedt el a hír, hogy Tél-Apó minden évben megajándékozza a szegényeket. Egy idő után kitudódott, hogy ki is valójában a Mikulás, ugyanis az aranyak között, amit a legkisebb lány kapott volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő adott régebb Miklós püspöknek. De ez alkalommal az is kiderült, hogy Miklós püspök minden évben december 5-én, névnapjának előestéjén rendszeresen  megajándékozza a gyerekeket.
A keresztényüldözések idején elfogták, de kivégezni nem merték. A  legenda szerint halálakor a lelkét angyalok vitték a végső nyughelyére, ahol egy forrás eredt. Innen hirdeti azóta is a Mikulás a szeretetet a gyerekeknek.

 

05_mikulas  

Hóval lepett égi úton

Mikulás már útra kél,

csillagok szállnak fölötte,

s vígan fut véle a szél.

                 /Zelk Zoltán/

 

 

 

December 8. - Tandori Dezső születésnapja

 

Tandori Dezső (Budapest, 1938. december 8.) Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjas magyar költő, író, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Írói álnevei: Nat Roid és Hc. G. S. Solenard.

jeles napok tandori dezso   A mackó mind kíváncsi

A mackó mind kíváncsi,
Mit is lehet kívánni!
Becsukják néha a fél fülük:
Mi lenne félig nélkülük!
S hallják a fél világot...
Ilyet is már kijátszott!
S mert semmi nem elég nekik,
A felét külön is élvezik.
Kitudja, épp hol ülnek,
Ki tudja, épp miut néznek;
De mert örökké nézhetik,
Becsukják néha a fél szemük,
S csak képzelik

EZT AZ EGÉSZET!

 

 

December 9. - Körösladányi duzzasztómű átadása

 

06 korosladany hid  

1977-ben ezen a napon adták át Körösladányban, a képen látható duzzasztóművet. A Sebes-Körösön épített duzzasztómű az utolsó tagja a Körösökön létesített vízlépcsőrendszernek. A duzzasztó 11 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözési lehetőségét biztosítja és a térség tervszerű vízszétosztását szolgálja.

 

 

  December 11. - Márton Gábor születésnapja

 

02_marton_gabor

 

 

 


Márton Gábor – Marci bácsi- neve fogalom volt Endrődön. Derűs, kedves személyiségű, igazi reneszánsz ember: nemzedékek tanítója, helytörténész, régész, kutató, korábban amatőr színész-rendező, író, költő, újságíró, testedző, sportbarát, elnyűhetetlen focirajongó volt. Hűséges krónikásként rótta a sorokat, gyűjtötte az adatokat. Szép családi életet élt, három gyermeke és unokái sok örömet, boldogságot jelentettek számára. Szinte naponta látogatta az endrődi könyvtárat, mindig hozott valamit ajándékba! Ha mást nem, egy jó szót, kedves történetet, huncut mosolyt mindig kaptunk Tőle. Írásait a könyvtárnak ajándékozta, mindig elmondta: ott van azoknak a legjobb helye!

Márton Gábor életrajza (pdf)

Summa cum laude
„A szeretet soha el nem múlik"

Pucér angyalként megszülettél
vér és kín árán ember-módra.
Érkezésed valódi csoda,
mit felül nem múl semmi, soha.
Az anya, ki vérével táplált,
testével védett, szívében rejtett
mindennél többnek, szebbnek sejtett,
lelkéből adott neked lelket,
és az anyatest ringó ágyán
voltál soká lengő szivárvány.
Köréd varázsolt mese-berket,
aranyalmát is termő kertet,
veled volt nappal és éjjel,
védett szeretetből szőtt fénnyel,
mindig röntgen-szemekkel kémlelt,
minden közelgő veszélyt megérzett,
a viharból békét varázsolt,
koporsóból bölcsikét ácsolt.
Sorsodnak szőtt mese-álmot,
egy örök, békés, szent világot.
Dalaink mind terólad szóltak,
virágot szedtünk szép csokornak.
Ébren is volt tündéri álmunk,
álmunkban is reád találtunk.
Ha botlottunk, Te mosolyogva
fényt szőttél gyűrött homlokunkra.
Anyám, hitvesem, lányim, unokák,
hozzátok is érjen el dalom:
ha szeretet van, akkor nincs veszély,
nem győz se baj, se szenvedély.
(Újszülöttől a matrónáig
szeretettől mind széppé válik.)
Bár por-testünk sír szája várja,
lelkünkért az Úr karját kitárja.

Iskolapad és katedra című könyvében tanítói élményeiről írt Marci bácsi, persze nem maradtak ki a vidám történetek sem.
Íme, néhány vidám emlék:

„A következő kedves eset feleségemnél esett meg. ... a negyedik osztályt tanította. Dózsáról olvastak. Az apátfalvi csatát beszélték meg. Feladatul kapták, hogy írásban sűrítsék pár mondatba az eseményt. F. Lajos a következőkben summázta:

Szörnyű háború volt. Nagyon sokan meghaltak. Őket közös sírba bemeszelték. A sebesülteket elvitték a mentők. A többiek hazamentek, és megünnepelték november hetedikét.

Szép Ilonkáról egyik gyengébb tanulómat számoltattam be. Megelégedtem az esemény megközelítően pontos elmondásával. Több segítő kérdés után, a végét így zárta le:

Ősszel Peterdi bácsi meghalt a korától. Ilonka nagy sírással tette sírba. De nem sokára meghalt Ilonka is bánatában a szeretője után. Őt a turisták temették el."

 

 

December 13.  - Luca napja

07 luca napjaLuca napjához sokféle népszokás kapcsolódik. A magyar néphit szerint Luca ugyanis egy boszorkány, aki ezen a napon előszeretettel riogatja az embereket, és nem is elégszik meg mindig csak az ijesztgetéssel, kedvteléssel okoz ugyanis kárt emberekben és állatokban egyaránt. Nem csoda hát, hogy az emberek sokféle módszert kitaláltak, hogy távol tartsák a házuktól ezt a rontó nőszemélyt.

Kotyolás
Hazánk nyugati részein hagyománnyá vált a fiúk „kotyolni" járása. Ez abból állt, hogy hajnalban elindultak az ismerős házakhoz, ahol szalmára vagy fadarabra térdelve adták elő termékenységvarázsló, mágikus szövegeiket. Köszöntőjükért tojás  járt ajándékba. Tréfából vagy kicserélték a kapukat, vagy szétszedvén a szekeret, fölvitték azt a tetőre, ahol ismét összerakták, így bosszantván a ház gazdáját.

Jóslás
Luca napja gonoszjáró nap is volt, amikor a boszorkák megronthatják az embereket: emiatt be kell zárni minden ablakot, ajtót, amire még keresztet is rajzoltak. A seprűket is jól elrejtették előlük. A pénz kiadása és kölcsönkérése tilos volt ekkor. Pogácsát sütöttek, amellyel megjósolták a jövendőbeli élettársat.  Ez úgy zajlott, hogy cédulákat készítettek, melyekre 12 nevet írtak rá. Mindennap egy pogácsát a tűzbe dobtak, s amelyik karácsonyra megmaradt, az mutatta meg a jövendőbélit. A Luca kalendárium szerint a karácsonyig eltelt 12 nap időjárásából próbáltak következtetni az egész évire, a Luca búzából pedig a következő év termésére.

Luca széke
A Luca-szék elkészítése a boszorkák fölismerésére szolgált. Szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt az alakja, amit állítólag már a kelták varázsló papjai is ismertek. Készítője Luca napjától kezdve minden nap faragott rajta egy kicsit, s csak karácsony estéjén volt szabad elkészülnie. Innen a mondás: „Lassan készül, mint a Luca széke." Karácsonykor  rá kellett állni, mert ekkor és így látták meg a boszorkányokat. A széket a végén elégették. Református vidékeken a lucaszéket a keresztúton  krétával körülrajzolták, hogy megpillanthassák a gyülekező boszorkányokat.

alt

Endrődön „ki, hogy tartotta: kötötték a széket, írták a cédulát, még  boszorkáskodtak  is."

A szék készítéséhez „Luca napkor kell hozzáfogni... úgy,  hogy vasszög  ne járja, csak fábúl legyen teljesen... kötötték susolinábú  is... karácsony éjfélre kellett , hogy kész legyen... aki azt elviszi az éféli [éjféli] misére, ott ráül, akkor meglátja, ki a boszorkány..."

...írtuk a Luca cédulát is. Egyet üresen hagytunk, a többire fiúnevet írtunk. Oszt akkor minden nap húztunk ki egyet, azt a tűzre hajíntottuk, az nem kell. Tovább, majd azután utójára ami maradt, milyen nevű, vagy az üres? Nem emlékszek, hogy nekem az üres maradt vóna, nem. Be is bizonyút: férhö mentem." (Endrődi füzetek 1.)

Luca napjához számtalan hagyomány fűződik. A magyar néphit kétféle Lucát ismer; a jóságost és a boszorkányost.

Nézd meg a Luca napról szóló filmet!

 

December 16. - Kodály Zoltán születés napja

 

Kodály Zoltán, a magyar zeneszerzés, népzenekutatás, zenepedagógia és művelődés történetének kiemelkedő jelentőségű alakja. A világhírű zenepedagógus ének és zenetanítási módszerét a mai napig alkalmazzák a világ számos pontján.

03_kodaly_zoltan

 

 

 

Kecskeméten született 1882. december 16-án. A galántai gyermekévek és a nagyszombati érseki főgimnáziumban töltött diákévek alatt hangszeres tanulmányait is korán megkezdte. Első szerzeményeit az 1890-es évek végén komponálta. 1897-ben alkotott d-moll nyitányát a következő év elején az iskola zenekara mutatta be. 1900 szeptemberében érkezett Budapestre, ahol párhuzamosan végezte egyetemi tanulmányait. A Zeneakadémián Hans Koessler növendékeként zeneszerzést tanult, a Pázmány Péter Tudományegyetemnek pedig magyar-német szakos hallgatója volt. Magyar-német tanári oklevelét 1905-ben vette át, egy évvel később pedig bölcsészdoktori címet szerzett. A magyar népdal strófaszerkezete címmel írta disszertációját, később egyre elmélyültebben foglalkoztatta a népzene. Szeged környékén, Mátyusföldön, a következő évben pedig a Felvidéken gyűjtött népdalokat. A munka során találkozott Bartók Bélával, akivel közösen kiadták a Húsz magyar népdalt.
Ezeknek az utazásoknak életre szóló jelentőségű eredménye lett a sok ezer dallam, amelyeknek művészi feldolgozásából később remekművek születtek. A Háry Jánosban és a Székelyfonóban a magyar népdalkincs színe-java szólal meg a színpadon. A Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum a magyar történelem századait idézi fel. A Galántai táncok és a Marosszéki táncok a magyar falvak hangszeres muzsikáját nemesíti szimfonikus zenévé.

A Fölszállott a páva énekkari és zenekari változatban hirdeti a zeneköltő szabadságszeretetét. Gyermek-, női-, férfi- és vegyeskari műveiben a népdal és a magyar költők szava szárnyal megújult erővel. Alapvetően történeti aspektusból vizsgálta a népzenét, vagyis a gyűjtött anyagban történeti stílusokat különített el egymástól. Kodály a 30-as évek elején a budapesti Tudományegyetemen zeneelméletet és zenefolklorisztikát tanított.

04_kotta 1954- ben, kezdeményezésére a Magyar Rádió elindította Édes anyanyelvünk című műsorát. Tiltakozott az ország első ének-zenei általános iskolájának és gimnáziumának bezárása ellen, de takarékossági okokra hivatkozva mégis megszüntették a békéstarhosi intézményt. 1957-ben a Honvéd Művészegyüttes Énekkarának fennmaradásáért kardoskodott. Ugyanabban az évben harmadszor is átvehette a Kossuth-díjat. Yehudi Menuhin hegedűverseny megírására kérte fel a mestert.

A zeneszerzői és kultúrpolitikai tevékenység Kodály számára egész életében egyet jelentett: tudatosan vállalt misszió a magyar népdal legősibb rétegeit feltárására, a magyar zene helyének kijelölése az európai kultúrában. Minden közéleti súlyát latba vetette, egy életen át fáradhatatlanul harcolt az ifjúság zenei neveléséért, hogy "minden iskolás gyermek tanuljon énekelni és az énektanulás keretein belül hangjegyeket olvasni".

 adventinaptar-2 Kodály a zenepedagógia, a nemzetnevelés és a zeneoktatás, ennek részeként a kórusmozgalom és zenepedagógiai megújításának úttörője, nemzetközileg elismert újítója lett. Kodály – módszer néven világhírűvé lett legnagyobb hatású koncepciója mindmáig az életmű elemének bizonyult. Élete utolsó évtizedében ugyanolyan frissességgel dolgozott, mint ifjú korában. Hihetetlen energiával tevékenykedett 1967. március 6-án bekövetkezett haláláig.    
Kodály Zoltán: Estidal hangszoro

 

 

06_korus A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezi meg a Magyar Kórusok Napját december 16-án, mely nap Kodály Zoltán 1882. évi születésnapjához kapcsolódik.

 

 

 

December 21. Téli napforduló

 

jeles napok december teli napforduloTéli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén ezen a napon van az év legrövidebb nappala és a leghosszabb éjszakája
A téli napforduló a csillagászati tél kezdetét jelenti. A legtöbb kultúrában, számos ősi népi szokás kapcsolódik hozzá, és ünnepségek kísérik. Maga a karácsony, melyet valószínűleg Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át a keresztény vallás.

 

 

 

 

A karácsonyi ünnepkör

 

jeles napok december karacsonyi unnepkorDecember 25-ét bevezető és követő időszakot karácsonyi ünnepkörnek is nevezzük. A keresztény egyház két nagy ünnepköre közül a téli, a karácsony, a megtestesülés. Az ádvent első vasárnapjától a vízkereszt utáni, első évközi vasárnapig tartó időszak. A karácsony része Mária istenanyaságának ünnepe, újév napja (Január 1.).
A karácsonyhoz számtalan népi hagyomány is fűződik. Ilyen pl. a betlehemes járás, amelyről bővebben a 2011-es hónap ajánlatában olvashatsz.

 

 

 

 

 

 

jeles napok december karacsonyfa allitas

Karácsonyfa állítás
A karácsonyfát a pogány hagyományokban a termőág, zöldág  házba vitele, a ház és annak  kör nyékének örökzöld ágakkal díszítése előzte meg  (pl.: fagyöngy, rozmaring ág, kökénybokor ága), mely szokást már a kelták is ismerték.

Endrődön is Borbála – napkor (december 4-én) vízbe tették a meggyfa, orgona, leanderfa fagyöngy, rozmaring , kökénybokor ágat, amely karácsonyra kivirágzott. Ez volt a karácsonyfa.

Gerendára függesztették fel az ágat, majd feldíszítették: mézesbábbal, szalmafigurákkal,  piros almával, aranyozott dióval. A szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet, a gyümölcs a bőséget és egészséget jelképezte, a dióról pedig azt tartották, hogy elűzi a rontást.

A karácsonyfa a karácsony mai, közismert jelképe.  Kutatások szerint a karácsonyfa állítást protestáns eredetű és hazánkba a Bécsi Udvar közvetítésével jutott el. Egyes források szerint először Brunswick Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát.

 

A magyar paraszti életben a karácsonyfa állítás csak a XX. században terjedt el. A szegény paraszti családokban a II. világháború végéig megmaradt a zöldág állítás szokása, sőt volt ahol a jó szaporulat reményében az istállóba is vittek belőle.

Arról is találtak feljegyzéseket, hogy az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században. feljegyzések szerint először Brunswick Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. magyar paraszti életben a mai értelemben vett karácsonyfa állítás szokása, házilag főzött szaloncukorral, a fa alá helyezett betlehemmel csak a XX. században terjedt el. Egyesek szerint a pirossal díszített fenyő az életfát, a természet megújulását, folytonos körforgását szimbolizálja.

 

jeles napok december szent csaladA fa alá gyakran  egy a Szent Családot ábrázoló képet, vagy egy kis bábúkból összeállított betlehemet helyeztek el.

A karácsonyfát hagyományosan Vízkeresztkor (január 6.) bontják le.

 

 

 

 

Régen Endrődön nem volt szokás az ajándékozás „ Nekünk semmi nem vót karácsonykor, de úgy örűltünk, hogy nagyon. Az  ünnepnek, magába az ünnepnek. – Jaj, a Kisjézuskát meglátjuk a templomba! – illyennek örűltünk. Tudtunk örűlni, vártuk a karácsonyt... kíszülődtünk a betlehemre.

Édesapám faragta a jászojt, a Kisjézust, szülém az angyalnak csinálta a tuhát, bunda kelett, csillag a háromkirályoknak.

Akkor azt elindútunk... egyik vitte a betlehemet. Olyan kis templomszerű vót, meggyútotta benne a gyertyát, mi akkor néztük a figurákot.  Sárbú vótak ezek az állatok: a bárány, a szamár. Vót, akinek kép is vót benne, kis képeken a Kisjézus jászojban, Szent József,  meg Szűz Mária. Kukucskáltunk bele, meg hallgattuk  a verset, meg az éneket.

Bekopogtunk: - Adnak-e a Kisjézuskának szállást? – Gyertek, fiaim!  Akkor oszt bementünk, de mán a bemenetel is játék vót... „ (Endrődi füzetek 1.)

alt

Karácsonyi asztal

A karácsonyi asztalra vagy alá, vagy akárcsak a közelébe helyezett  tárgyaknak különös jelentőséget tulajdonított a néphagyomány.

... Karácsony bötjin édesanyám  behozott az asztal alá egy kosárba árpábú, kukoricábú, búzábú... hogyha Jézuskának a jószágai gyünnek, hát egyenek... , hogy minden legyen [teremjen jövőre]. ...,hogy áldva legyen élelmünk, a joszágho meg szerencse legyen. Ezek vótak január hetedikéig . Egy kis marékkal szénát, zabszalmát... odateszi. Szépen  megágyazott,... hogy a Kisjézuskának adjunk szállást."

A  karácsonykor használt ünnepi abroszt  később vetőabrosznak vagy sütőabrosznak használták., hogy a termés bő legyen és a kenyér is megkeljen.

 „... Karácsony bötjin édesanyám  behozott az asztal alá egy kosárba árpábú, kukoricábú, búzábú... hogyha Jézuskának a jószágai gyünnek, hát egyenek... , hogy minden legyen [teremjen jövőre]. ...,hogy áldva legyen élelmünk, a joszágho meg szerencse legyen. Ezek vótak január hetedikéig . Egy kis marékkal szénát, zabszalmát... odateszi. Szépen  megágyazott,... hogy a Kisjézuskának adjunk szállást." (Endrődi füzetek 1.)

Karácsonyi vacsora

Amikor az esthajnalcsillag már feljött, került sor a karácsonyi vacsora elfogyasztására. Több vidéken csak az éjféli mise után fogyasztották el, addig böjtöltek. A kultikus jellegű, mágikus célzatú vacsora  alatt az emberi magatartásnak szigorú rendje volt. Elfogyasztása előtt, hogy a gonosz lelket elriasszák, az udvarban a gazda puskát sütött el. A gazdaasszony mindent jó előre odakészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. A karácsonyi abroszt többnyire erre az alkalomra használták. Bűvös erőt tulajdonítottak neki, és tavasszal vetőabroszként használták, hogy gazdagabb legyen a termés. Az asztalra égő szentelt gyertya, Jézus jelképe került. Mellé helyezték az egész  "Jézus-kenyeret", "Jézus-kalácsot". Imádkoztak, majd első fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet ettek. Ennek gonoszűző célzata volt. A következő fogás - vidékenként változóan - bab, köleskása, szilva, cibere vagy mákos tészta, majd a "bagolytüdő" néven emlegetett aszaltalma volt.

alt

Endődön  a fő étel az angyali csík  „ –  ez vót a mákos csík. Ki mézzel ette, ki cukros vízzel. – Karácsonykor süvegcukor  vót leginkább... ezt reszelte édesanyám az angyali csíkra. ... A jányok igyekeztek a kutyának is adni belülle, mer úgy tartották, hogy amére vitte a kutya az angyali csíkot, a jány ára ment férhö."

Étkezés közben az asztalra vagy a földre hulló morzsát, csíkot, kalácsot ott kellett  hagyni, mert az kellett az angyalkának..." (Endrődi füzetek 1.)

Több vidéken a gazdaasszony vacsora  után egy szép piros almát annyi szeletre vágott, ahányan  ültek az asztalnál, mondván, amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család. Vacsora után a hulladékot gondosan összegyűjtötték, mert mágikus erőt tulajdonítottak neki. A jószágoknak adtak belőle, hogy egészségesek legyenek. A karácsony esti vacsora tehát az egészség és a termékenység érdekeit szolgálta.

Ez mágikus felfogás sokáig, számtalan változatban élt a nép körében.

A  ünnepkör csúcspontja az éjféli mise látogatása volt.

„...Mikor hazaértünk az éjféli  misérű, ahun vót  ló, ott piros almát adtak a lónak. ...No ez el vót, akkor a disznókot etetni.  Minden állat örűjön  [örüljön] , mert Jézus Krisztus megszületett, a világ megváltója."  (Endrődi füzetek 1.)

alt

 

jeles napok december szent imre templom

/A fotó az Endrődi Szent Imre templomba készült 2013. december 24-én/

 

December 24. Szenteste – December 25-26. Karácsony

Dr.Kató József : Itt van a szép karácsony (pdf)

07_dec24

 

 


Szenteste: december 24-e, Karácsony böjtjének estéje. - Régen a szenteste fő jellemzője a várakozás volt a még böjtös, egyszerű vacsora után. A vacsora utáni órák meghitt családi együttlétében teljesedett be az ádvent minden várakozása. A téli napforduló, esztendőváltás, múlt és jövő, elmúlás és keletkezés, elevenek és holtak találkoznak egymással. Ezt az időt békességben, szeretetben kell eltölteni, hogy a kis Jézus áldására méltók legyünk. Az éjféli harangszóra az istállóbéli jószág is talpra áll. Az éjfél a napnak különben is a legtitokzatosabb pillanata, a néphitben a szellemek, hazajáró lelkek, sőt kísértetek ideje. A világ világossága, a Betlehemi Kisded azonban elűzi a sötétség hatalmait, és megörvendezteti azokat, akik őt várják. Krisztus születésének ünnepével a világ évről évre megújulásakor, a vizek borrá változnak.

  December 25. - Karácsony első napja

 

jeles napok december karacsony elso napjaE nap a téli napforduló ideje, különböző vallásokban a napisten ünnepe. A hagyományos paraszti életben a család ünnepe volt. A keresztények ezen a napon Jézus Krisztus születése napját ünneplik.
A keresztény családok ilyenkor elmentek a templomba, utána megebédeltek a karácsonyi asztalról.  Ekkor megszűnt a böjti tilalom, ehettek, ihattak, vígadhattak, viszont semmilyen munkát nem szabadott végezni, sokhelyütt még a seprést is tiltották, s ilyenkor az istállóból a trágyát sem szabadott kihordani. Néhol a főzés is tilos volt az emberek elképzelése szerint. Ezért jellemző - a máig  is fennmaradt hagyomány - hogy kocsonyát ettek. Ezen a napon is jártak a karácsonyköszöntők. Betlehemeztek, pásztorjátékot mutattak be, s ezzel ajándékokat gyűjtöttek.

Napjainkban a legfontosabb, hogy együtt  lehet a család.

 

 

Itt találsz érdekességeket: a karácsonyi népi hagyományokról: 2011-es Hónap ajánlata

Más népek karácsonya: :                                                                     2012-es Hónap ajánlata

 

 

December 26.  Karácsony másnapja, István napja

 

jeles napok december karacsony masodik napjaIstván az egyház első vértanúja, államalapító királyunk, Szent István névadó szentje. Az egyik legkedveltebb névünnep.  Egészség- és termésvarázsló napnak tartották karácsony másnapját. Ha jó idő volt, azt tartották, jó lesz a termés. E napon is jártak még a betlehemesek, de az Istvánok - akikből akkoriban sok volt faluhelyen - egymáshoz is szívesen jártak ilyenkor köszöntgetni.

A szokást „istvánozásnak" is nevezték.
Az étkezések ilyenkor is még az ünnepi menüt jelentették.

Húsleves, disznóhúsból készült főétel, kalács, bor, pálinka szerepelt a leggyakrabban az étlapon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

December 28. -  Aprószentek napja

 

jeles napok december aproszentekA bibliai történet szerint Heródes király Krisztus születésekor megölette az összes kisded fiút. Aprószentek napján rájuk emlékezünk.

Endrődön is szokás volt  aprószentekelés :

...akkor még el kellett menni a szomszédba. Aprószentek napján elküldték a gyerekeket a szomszédba tormáért, kemínmagér [kömény],

ánizsmagér, ilyen kisebb dógokér. Akkor ott mán tudták a szokást, ott is kapott egy sor verést a gyerek. Meg egy szem cukrot is, meg diót, almát is. Gyüttek a gyerekek... Hogy ne legyenek himlősek a gyerekek, ezért csinálták. – Aprószentek, mentsétek meg a gyerekeket a kilístű meg a kiütéstű! – így imádkozott édesanyám." (Endrődi füzete 1.)

 

 

 December 28. - A rágógumi napja

 

08_ragogumi  

A rágógumi /angolul chewing gum vagy chicle gum/ egy nyúlékony, ízesített, rágásra alkalmas élvezeti cikk, melyet az édességek csoportjába sorolnak. Szabadalmazása 1869-ben, ezen a napon történt. A rágógumit különböző formákban már 5000 évvel ezelőtt ismerték és használták az emberek. A mai értelemben vett legrégebbi rágógumit Finnországban találták. A megtalált darab nyírfakéregből készült kátrány. Fertőtlenítő hatással és egyéb egészségügyi előnyökkel rendelkezett. Fogorvosok megállapították, hogy a cukormentes rágógumi csökkenti a fogszuvasodás kockázatát

 

 

December 31.  - Szilveszter

Este óévi hálaadást tartanak a templomokban.  Téltemetés, óévbúcsúztató, kanász-, béres-, cselédfogadó nap. Európa-szerte nagy zajjal, tűzgyújtással, kerepeléssel elűzték a gonosz szellemeket, korábban harangzúgással búcsúztak az óévtől. Különböző praktikákkal, varázslással, ólomöntéssel igyekeztek megtudni, hogy mit hoz az újesztendő.

Az év utolsó napján  is fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült kerül az asztalra, hiszen a négylevelű lóherét tartó malac az egyik legfontosabb szerencseszimbólum. Tilos azonban a csirke, pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok "elkaparják" a szerencsét. Úgy tartják aki az újév első napján apró szemes ételt fogyaszt (lencse, bab),  sok pénzt várhat az új évben.

Az év utolsó napja egyben a  fogadalmak napja.  Érdemes olyan dolgot megfogadni, amit legalább az újév első napján betartunk, így biztosan  nem vesznek  kárba az ígéretek.

Napjainkban elterjedt a szilveszteri SMS-ek küldése.

„Erdő szélén ezüst fenyő, havas ággal büszkélkedő, őz és nyuszi körbejárja, tekintetük megcsodálja.

Képzeld el, hogy ott állok és Boldog Új Évet Kívánok!

alt

 

tuzijatek A népi kalendárium szerint újesztendő első napjával összefüggő nap. Szilveszterkor a szokások hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak. A leányok különböző praktikákkal igyekeztek megtudni, hogy férjhez mennek-e, és ki lesz jövendőbelijük: ólomöntés, karókötés, gombócfőzés. Minden mást is igyekeztek megjósolni: időjárást, termést, eseményeket. A jóslása különböző eszközöket, módszereket használtak.

A szilveszteri szokásokban, különösen éjfélkor van fontos szerepe a zajkeltésnek. Szokás volt a szilveszteri kántálás, amelyet másnap az újévi köszöntés követett.

 

Újévi köszöntő

Boldog új évet
Adjon a jóisten,
örömöt és áldást
mindnyájunknak itten.
Akik csak itt laknak
ebbe a kis házba
ússzanak ez évbe
minden boldogságba.
Liba, kacsa, réce
legyen nagy tömegbe
jusson ki a jóbú
reggel, délbe, este.
Amit kívánok.
teljesűjön bőven,
és éljetek vígan
ez új esztendőben.

(Népszokások Endrődön, Endrődi Füzetek, 4.)

 

ujevi_malac

 

 

09_szilveszter  

Az év utolsó napja, melyet a világ számos országában megünnepelnek. A régi szilveszteri szokásokból a hangos, vidám évbúcsúztatás szokása maradt meg napjainkban. Nem is gondolunk ilyenkor arra, hogy milyen ősi szokások emléke rejtőzik vidám trombitálásunkban, vagy a petárdák hangos durranásában. A régi magyar hagyományok szerint a Szilveszter és újév első napjainak szokásai összefonódnak. A szilveszteri szokások célja az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak.

 

Íme, néhány közülük!

 

  • Ha nem falunk fel mindent szilveszterkor,nem fogunk hiányt szenvedni az új esztendőben.
  • Ha disznóhúst eszünk, a disznó előtúrja szerencsénket, míg a baromfihús fogyasztása TILOS, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
  • Jobb a hallal is óvatosan bánni, mert általa elúszhat szerencsénk; de egyes helyeken a hal szerencsét hoz / amennyi halpikkely annyi pénz /.
  • A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.
  • Sok háznál mandulaszemet, vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
  • Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája.
  • Az újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
  • Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak.
  • Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.

 

Napjainkban elterjedt a szilveszteri SMS-ek küldése:

jeles napok december szilveszter

„Erdő szélén ezüst fenyő,
havas ággal büszkélkedő,
őz és nyuszi körbejárja, tekintetük megcsodálja.
Képzeld el, hogy ott állok és Boldog Új Évet Kívánok!

 

 

 

 

 

 

A következő népköltéssel kívánunk minden olvasónknak boldog, eredményekben gazdag új esztendőt.

 

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Vegye el mind a nem jót,
Ez új esztendőben.
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg
Ez új esztendőben!