Gyomaendrődi Híradó / MSZMP Községi Bizottsága. - 1982, 1.sz. (máj.)- XXVI. évf. 8.sz. (1995. márc.). - Gyomaendrőd : MSZMP Községi Biz., 1982-1995. - 30 cm Havonként (1989-2007). - Rendszertelenül (1982-1988). – Előzménye : Endrődi Híradó és a Gyomai Híradó. – Folytatása: Híradó, ISSN 1417-7390. - Közreadó: Gyomaendrőd. Tanács (1982-1990), Gyomaendrőd. Önkormányzat (1991-1995). – Megváltozott megjelenési adatok: Gyomaendrőd : Városi Tanács (1984-1990), Gyomaendrőd : Képviselő-testület (1991-2007) ISSN 0238-8391 = Gyomaendrődi Híradó

„... a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 12/1981. sz. rendeletével kimondat a két nagy múltú település (Gyoma és Endrőd) 1982. január 1-vel történő egyesülését... „
„... Közelebb került a lehetősége annak is, hogy a fő célt, a városépítő munkát egységesebbé tegyük, majd ennek eredményeként a várossá nyilvánítást is megérhessük..."

Ennek a célnak szolgálatára indult el a Gyomaendrődi Híradó, amely 26 évfolyamot élt meg. Az idők folyamán több szerkesztője volt: Jánovszky György (1982.05. – 1987), Hornok Ernő (1988.03.-1990.07.), Bátori Sándor (1990.10.), Kulturális Bizottság (1991.02), Valuska Lajos (1991.03-08.), Hajdú László (1991.10.-1993.05.) és Bíró Károly (1993.11.-2007.08.).

A könyvtárak gyűjteményfejlesztése, állománygyarapítása (könyvek, folyóiratok, CD-k, DVD-k vásárlása) a könyvtár fenntartója által évről-évre biztosított költségvetésből történik. Ezt kiegészítendő és támogatandó 1998 óta jogszabály teszi lehetővé a nyilvános könyvtárakat fenntartó helyi önkormányzatok számára a könyvtárak érdekeltségnövelő támogatását. Az immáron több mint egy évtizede működő program a könyvtárak számára a biztonságot, az állandóságot és a kiszámíthatóságot jelenti. Erre a célra a forrást az Önkormányzati Minisztérium költségvetése biztosítja, elosztásáról pedig a kulturális minisztérium dönt a 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet értelmében. A könyvtárak az előző évben állománygyarapításra fordított saját összeg arányában részesülnek az érdekeltségnövelő támogatásban.

 Innen ered a támogatás elnevezése is, hiszen minél többet fordított valamelyik könyvtár beszerzésre, annál több támogatásban részesül.

A könyvtárak számára ez a központi támogatás saját ráfordításuk kb. 15%-át jelenti évente.
Könyvtárunk az idei esztendőben 495 ezer Forintot nyert el, amelyet állománygyarapításra fordíthatunk. Ez az összeg jelentős segítséget jelent az idei költségvetési évben, hiszen a tavalyi évhez képest több mint 1,5 millió Forinttal kevesebbet tud gyarapításra fordítani a könyvtár. Sajnos, ez azzal is együtt jár, hogy 2012-ben az érdekeltségnövelő támogatás is lényegesen kevesebb lesz.

Pár nappal ezelőtt, a Békés megyei Tudásház és Könyvtár adott otthon Dippold Péter szakmai vezetésével, Országos Széchenyi Könyvtár és az eAnimation Kft munkatársai, valamint néhány Békés megyei városi könyvtár részvételével lezajlott szakmai találkozónak. A találkozó célja a ország könyvtáraiban fellelhető digitalizált tartalmakról egy adatgyűjtés, és az erre épülő nyilvántartás létrehozása. Ennek alapvető célja, hogy a magyarországi könyvtárakban található digitális közvagyon átláthatóvá és sokoldalúan felhasználhatóvá váljon. A központi nyilvántartás ezen felül segíti a további digitalizálási tervek optimalizálását, a duplikálások elkerülését, a költségek ésszerű csökkentését, a központi támogatás átgondolt elosztását, valamint az elkészült tartalmak újrahasznosítását.

A felmérés egy tananyag fejlesztési projekt : "21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció", TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 részeként valósul meg. Az adatfelvétel és elemzés közvetlen célja, hogy lehetőleg teljes körű információt nyújtson

• a magyarországi könyvtárakban korábban lezajlott, illetve jelenleg folyó digitalizálási tevékenységről;
• a jelenleg elérhető digitális gyűjteményekről, dokumentumokról;
• a jövőben tervezett digitalizálási projektek prioritásairól;
• a digitalizálást folytató intézmények elérhetőségi adatairól és ráfordításairól;
• a digitalizálás és a szolgáltatás céljára rendelkezésre álló hardver és szoftver eszközökről.

Amilyen kalandos életet élt könyvtárunk világhírű névadója, olyan kalandos hagyatékának története. Érvényes végrendelet híján, a hagyaték hosszú ideig bizonytalan sorsra volt ítélve. Határ Győző Londonban lévő lakását - minden bútorával, berendezési tárgyával, személyes tárgyaival együtt- törvényes örökös és végrendelet híján az angol hatóságok lezárták. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni azért, hogy a páratlan szellemi értékű hagyaték megfelelő, magyar kezekbe juthasson.

A lakásra és a benne lévő tárgyakra Angliában ugyan senki sem tartott igényt, mégis évekbe tellett, hogy a hagyaték sorsa megnyugtató módon rendeződjön. A lakást ez idő alatt többször feltörték, drogosok, hajléktalanok laktak benne, beázott. Évek múltán előkerült egy régi keltezésű végrendelet, amelynek jogosságát a megfelelő hatóságok elismerték és elfogadták: e szerint, a hagyatékra az Országos Széchenyi Könyvtár jogosult. Amit lehetett hazaszállíttattak, hagyatéki leltárba rendeztek. A hagyatékból részesült a Petőfi Irodalmi Múzeum is, akiknek munkatársai nagyon jó és rendszeres kapcsolatot tartottak fenn és ápoltak Határ Győzővel.

Nyitvatartási időben a Kossuth L. út 50 szám alatt.

A Márai-program mű- és olvasó-központú program. Alapvető célkitűzése, hogy a magyar könyvpiacon megjelenő legfontosabb művek eljussanak a könyvtárak közvetítésével az olvasókhoz. A Márai-program lebonyolítására a Nemzeti Kulturális Alapot kérték fel. A listára került könyvek 30%-a az úgynevezett nemzeti minimumot jelentő alapcsomag része.

Olyan könyvek tartoznak e körbe, amelyeket minden magyar olvasónak el kellene olvasnia. A másik 70% kiválasztásánál a Kollégiumok a könyvtári olvasók igényeit vették figyelembe. A Márai-program pályázataira 2011-ben a kiadók nyilvános könyvesbolti forgalomban lévő magyar nyelvű kötetekkel pályázhattak, egyenként 60 címmel olyan könyvekből, amelyekből legalább 200 példányos készlettel rendelkeznek, és amelyek között nem szerepelhetett egyetemi jegyzet, tankönyv, hobby-könyv és szórakoztató irodalom. A pályázóknak a kiskereskedelmi árhoz képest legalább 25 százalékos engedményt kellett vállalniuk, és fedezniük a könyvek szállításának költségeit. Az NKA a Márai program lebonyolításával a KELLO-t (Könyvtár Ellátó Nonprofit Kft.) bízta meg.

A könyvtárak kiértesítése már megtörtént. A látogatottság, a beiratkozott olvasók száma alapján döntöttek arról, hogy egy-egy könyvtár mekkora összegben vásárolhat. Könyvtárunk 650.000 Ft-ot költhet el a program keretein belül. Június másodikától nyilvános a Márai-program első fázisában támogatott ötszáz könyv (iik, tik) listája. A listák már eljutottak hozzánk, kiválogatásra kerültek a dokumentumok, amelyeket a könyvtár választ.

TÁMOP-3.2.4-08/1 „Békés Tudásdepó-Expressz" – a könyvtárhasználók igényeire szabott összehangolt szolgáltatásfejlesztés az olvasási és digitális kompetenciák fejlesztésének elősegítésére megnevezésű pályázat a végéhez érkezett. A pályázatról, a megvalósításra került vállalásokról sajtótájékoztatót és projektbemutató rendezvényt tartott a könyvtár.

Meghívott vendégeink voltak:

Várfi András polgármester, Dr. Hajnal Lajos a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár igazgatója, Rakonczás Szilvia a Békés Megyei Könyvtár vezetője, projektmenedzser, valamint a pályázatba partnerként bevont iskolák képviselői, civil szervezetek.

A könyvtár tavaly indította útjára levelezős játékát, amely a szövegértő olvasást támogatja amellett, hogy könyvtár és olvasásnépszerűsítést is felvállal. Azok a gyerek, akik a legtöbb pontszámot érték el, meghívást kaptak egy közös, vidámhangulatú játékra. A város három általános iskolájából érkezett gyerekek (3. osztálytól 8. osztályig) a helyszínen alakítottak csoportokat.

Nem csak életkor szerint, hanem az iskolájukat tekintve is, vegyes csoportok alakultak ki. A 9 csapat két fordulóban játszott. A csapatok fele először a szerencsekeréknél kipörgetett feladatokat igyekezett megoldani. E közben a többi csapat egy-egy mesét dramatizált, amelyhez illusztrációt, vagy díszletet is készítettek. Félidőben cseréltek: az addig színi mesterséggel próbálkozók pörgették szerencsekereket, s a többiek is megrendezték a saját meseelőadásukat. A feladatok között könyvtárhasználati, irodalmi, ügyességi feladatok voltak, és olyanok is, amelyek kapcsolódtak a könyvtár honlapjához, az elektronikus katalógushoz. A feladatok egy részét számítógépen kellett megoldani.
A játék végén előadták a meseprodukciókat. A zsűri – a szokásostól eltérően- könnyű helyzetben volt, mert olyan jó mini színdarabok születtek, hogy mindenki magas pontszámot kapott. A résztvevők oklevelet és könyvjutalmat, csokoládét, tollat kaptak. A zsűrizés ideje alatt megvendégeltük a gyerekeket.

Nagyon megható volt, hogy a gyerekek annak ellenére, milyen életkori különbségek voltak közöttük, illetve, hogy gyakran nem is ismerték egymást, remekül dolgoztak együtt. Példamutató volt toleranciájuk, együttműködő képességük és készségük, irigylésre méltóan kreatívak voltak, s szerencsére a humorérzéküket is magukkal hozták a vetélkedőre.

Képek a galériában.