A Határ Győző Városi Könyvtár az IBSEN Ház –zal  kötött újabb megállapodás alapján továbbra is működteti jegyértékesítő rendszerét.

A multikulturális jegyértékesítő rendszer azért jött létre, hogy megkönnyítse a művészeti, színházi, zenei produkciók elérhetőségét. A helyben megváltható jegyek és bérletek csökkentik az érdeklődők költségeit, időt takarítanak meg számukra. Az idei színházi évadtól kezdődően lehetőségünk van bérletek árusítására is. Az új, de már is rendkívül népszerű Szarvasi Vízi Színház előadásaira folyamatosan kaphatók jegyek.

A Békés Megyei Napsugár Bábszínház

Békés Megyei Jókai Színház

Békés Megyei Szimfonikus Zenekar

Szarvasi Vízi Színház

bérletes, bérleten kívüli, valamint rendkívüli előadásokra válthatók jegyek és bérletek. Óvodai, iskolai és felnőtt bérletek is válthatók.

Ne utazzon fölöslegesen, jöjjön a könyvtárba, vásárolja meg jegyét, bérletét helyben!

A Központi Statisztikai Hivatal – 10 év után újra- országos népszámlást tart. A népszámlálások hazai történetében most először elektronikusan, interneten keresztül is kitölthetők a népszámlálási kérdőívek. Ma már Európában szinte mindenütt az adatgyűjtésnek ezt a korszerű, egyszerű, költség- és környezetkímélő módját alkalmazzák a népszámlálás során. Az internetes kitöltés a válaszadás leggyorsabb, legkényelmesebb módja, és a kitöltés helyességét is így lehet a legegyszerűbben kontrollálni. Ezért a népszámláláshoz kapcsolódó tájékoztató programban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a lakosságot erre az adatszolgáltatási módra buzdítsák.

A KSH a Magyar Könyvtárosok Egyesületével, illetve az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött együttműködési megállapodása alapján, a könyvtárak felajánlották segítségüket a helyi lakosság népszámlálással kapcsolatos tájékoztatásában, az internetes kitöltést népszerűsítő kommunikációban, valamint a könyvtáraknál rendelkezésre álló informatikai infrastruktúra internetes adatszolgáltatásra történő felhasználásában.

Ez azt jelenti, hogy bárki felkeresheti a lakóhelyéhez közeli valamelyik e-MagyarországPontot vagy könyvtárat, ahol segítségére lesznek az elektronikus adatszolgáltatásban.

Az internetes kitöltés lehetséges időpontja 2011. október 1- október 16.! (Ezt követően már csak a számlálóbiztosnak lehet adatot szolgáltatni. )

Gyomaendrődi új hírlap : független városi havilap / fel.szerk. Biró Károly. - Gyomaendrőd : Bíró Károly fel.k., 2007. szeptember - . - Ill. ; 30 cm
Havonként. - Címváltozat: Új gyomaendrődi hírlap. - Előzménye: Gyomaendrődi új újság., ISSN 1589-8229
ISSN 2060-7083 = Gyomaendrődi új hírlap
Gyomaendrőd - közéleti lap

Tovább a dokumentumokhoz

Bíró Károly felelős szerkesztő a lap bevezetőjében ezt írta:

" Az új, teljesen független újság célja közvetíteni a tárgyilagosság mezsgyéjét, olvasói támogatással egy olyan városi lapot szerkeszteni, amely ha nem is mindenkinek, de sok embernek megfelelő,... Általában helyt adunk minden véleménynek, hiszen „a hír szent, a vélemény szabad...
... természetesen ennek bizonyos etikai határok között kell mozognia... Azonban, mint tudjuk, az igazságnak ezer arca van, valamint, ahány ember, annyi világ..."

Gyomaendrődi hírmondó : közéleti havilap / Gyomaendrőd Közéletéért Egyesület ; főszerk. Császár Claudia. - 1. évf. 1. sz. (2007. okt.-2007. dec.) ; Molnár Lajos (2008. febr.- 2009 máj.) ; Varjú Zoltán (2009. jún. – 2011. ápr.). – [Gyomaendrőd] : Gyomaendrőd Közéletéért Egyesület : (2007. okt. – 2009. ápr.) Havonként. – Előzmény: Gyomaendrődi Híradó (1982-2007) Megváltozott megjelenési adatok ; Katona József Művelődési Központ Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény (2009. máj. – 2010. febr.) ; Közművelődési- Közgyűjteményi és Turisztikai Szolgáltató Intézmény (2010 ápr. – 2011. ápr.) Tovább a dokumentumokhoz

A Gyomaendrődi Hírmondó első főszerkesztője Császár Claudia az első szám köszöntőjében a helyi lap célját és feladatát így határozta meg: " Célunk, hogy a város és a lakosság közötti kommunikációt dinamikussá tegyük ... a kommunikációt - amely minden esetben – kétoldalú, elősegítse a korrekt, pártatlan hírközlést ... Ezért is döntött úgy az egyesület, hogy a lap ingyen kerüljön terjesztésre , és minden otthonban ott legyen."

Gyomaendrődi Híradó / MSZMP Községi Bizottsága. - 1982, 1.sz. (máj.)- XXVI. évf. 8.sz. (1995. márc.). - Gyomaendrőd : MSZMP Községi Biz., 1982-1995. - 30 cm Havonként (1989-2007). - Rendszertelenül (1982-1988). – Előzménye : Endrődi Híradó és a Gyomai Híradó. – Folytatása: Híradó, ISSN 1417-7390. - Közreadó: Gyomaendrőd. Tanács (1982-1990), Gyomaendrőd. Önkormányzat (1991-1995). – Megváltozott megjelenési adatok: Gyomaendrőd : Városi Tanács (1984-1990), Gyomaendrőd : Képviselő-testület (1991-2007) ISSN 0238-8391 = Gyomaendrődi Híradó

„... a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 12/1981. sz. rendeletével kimondat a két nagy múltú település (Gyoma és Endrőd) 1982. január 1-vel történő egyesülését... „
„... Közelebb került a lehetősége annak is, hogy a fő célt, a városépítő munkát egységesebbé tegyük, majd ennek eredményeként a várossá nyilvánítást is megérhessük..."

Ennek a célnak szolgálatára indult el a Gyomaendrődi Híradó, amely 26 évfolyamot élt meg. Az idők folyamán több szerkesztője volt: Jánovszky György (1982.05. – 1987), Hornok Ernő (1988.03.-1990.07.), Bátori Sándor (1990.10.), Kulturális Bizottság (1991.02), Valuska Lajos (1991.03-08.), Hajdú László (1991.10.-1993.05.) és Bíró Károly (1993.11.-2007.08.).

A könyvtárak gyűjteményfejlesztése, állománygyarapítása (könyvek, folyóiratok, CD-k, DVD-k vásárlása) a könyvtár fenntartója által évről-évre biztosított költségvetésből történik. Ezt kiegészítendő és támogatandó 1998 óta jogszabály teszi lehetővé a nyilvános könyvtárakat fenntartó helyi önkormányzatok számára a könyvtárak érdekeltségnövelő támogatását. Az immáron több mint egy évtizede működő program a könyvtárak számára a biztonságot, az állandóságot és a kiszámíthatóságot jelenti. Erre a célra a forrást az Önkormányzati Minisztérium költségvetése biztosítja, elosztásáról pedig a kulturális minisztérium dönt a 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet értelmében. A könyvtárak az előző évben állománygyarapításra fordított saját összeg arányában részesülnek az érdekeltségnövelő támogatásban.

 Innen ered a támogatás elnevezése is, hiszen minél többet fordított valamelyik könyvtár beszerzésre, annál több támogatásban részesül.

A könyvtárak számára ez a központi támogatás saját ráfordításuk kb. 15%-át jelenti évente.
Könyvtárunk az idei esztendőben 495 ezer Forintot nyert el, amelyet állománygyarapításra fordíthatunk. Ez az összeg jelentős segítséget jelent az idei költségvetési évben, hiszen a tavalyi évhez képest több mint 1,5 millió Forinttal kevesebbet tud gyarapításra fordítani a könyvtár. Sajnos, ez azzal is együtt jár, hogy 2012-ben az érdekeltségnövelő támogatás is lényegesen kevesebb lesz.

Pár nappal ezelőtt, a Békés megyei Tudásház és Könyvtár adott otthon Dippold Péter szakmai vezetésével, Országos Széchenyi Könyvtár és az eAnimation Kft munkatársai, valamint néhány Békés megyei városi könyvtár részvételével lezajlott szakmai találkozónak. A találkozó célja a ország könyvtáraiban fellelhető digitalizált tartalmakról egy adatgyűjtés, és az erre épülő nyilvántartás létrehozása. Ennek alapvető célja, hogy a magyarországi könyvtárakban található digitális közvagyon átláthatóvá és sokoldalúan felhasználhatóvá váljon. A központi nyilvántartás ezen felül segíti a további digitalizálási tervek optimalizálását, a duplikálások elkerülését, a költségek ésszerű csökkentését, a központi támogatás átgondolt elosztását, valamint az elkészült tartalmak újrahasznosítását.

A felmérés egy tananyag fejlesztési projekt : "21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció", TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 részeként valósul meg. Az adatfelvétel és elemzés közvetlen célja, hogy lehetőleg teljes körű információt nyújtson

• a magyarországi könyvtárakban korábban lezajlott, illetve jelenleg folyó digitalizálási tevékenységről;
• a jelenleg elérhető digitális gyűjteményekről, dokumentumokról;
• a jövőben tervezett digitalizálási projektek prioritásairól;
• a digitalizálást folytató intézmények elérhetőségi adatairól és ráfordításairól;
• a digitalizálás és a szolgáltatás céljára rendelkezésre álló hardver és szoftver eszközökről.

Amilyen kalandos életet élt könyvtárunk világhírű névadója, olyan kalandos hagyatékának története. Érvényes végrendelet híján, a hagyaték hosszú ideig bizonytalan sorsra volt ítélve. Határ Győző Londonban lévő lakását - minden bútorával, berendezési tárgyával, személyes tárgyaival együtt- törvényes örökös és végrendelet híján az angol hatóságok lezárták. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni azért, hogy a páratlan szellemi értékű hagyaték megfelelő, magyar kezekbe juthasson.

A lakásra és a benne lévő tárgyakra Angliában ugyan senki sem tartott igényt, mégis évekbe tellett, hogy a hagyaték sorsa megnyugtató módon rendeződjön. A lakást ez idő alatt többször feltörték, drogosok, hajléktalanok laktak benne, beázott. Évek múltán előkerült egy régi keltezésű végrendelet, amelynek jogosságát a megfelelő hatóságok elismerték és elfogadták: e szerint, a hagyatékra az Országos Széchenyi Könyvtár jogosult. Amit lehetett hazaszállíttattak, hagyatéki leltárba rendeztek. A hagyatékból részesült a Petőfi Irodalmi Múzeum is, akiknek munkatársai nagyon jó és rendszeres kapcsolatot tartottak fenn és ápoltak Határ Győzővel.

Nyitvatartási időben a Kossuth L. út 50 szám alatt.