Március 1.

Újrapapír világnapja

Ez a világnap társadalmunk pazarló papírfogyasztására, a papír mint hulladék és mint természeti erőforrás újrahasznosításának fontosságára hívja fel a figyelmet . Magyarországon az évi átlagos papírfogyasztás 100 kg/fő, vagyis évente 1 millió tonna papírt használunk el. Statisztikák szerint ebből 480 ezer tonnát visszagyűjtenek. Hazánkban a papír szelektív gyűjtése a legsikeresebb a különböző hulladékfajták közül, de mindez csak akkor térül meg, ha utána tudatosan a visszagyűjtött papírból készült termékeket keressük, tehát az újrapapír termékeket.

Március 3.

A vadvilág világnapja

Ezen a napon fel szeretnék hívni a figyelmet az élővilág sokszínűségére, és azokra a veszélyekre, melyek miatt fennmaradásuk a jövő nemzedékek számára kérdéses. Az illegális állatkereskedelem, az orvvadászat csak egy a számtalan veszély közül, ami a vadvilágot fenyegeti az emberiség által. A mezőgazdaság egyre több területet hódít el az vadon élő állatok életteréből. Az egyre nagyobb mértékű környezetszennyezés, valamint a globális felmelegedés számos növény-, és állatfajt a kihalás szélére sodort. A Vadvilág Világnapja arra is emlékeztet bennünket, hogy az ember több ezer állat- és növényfaj sorsát pecsételi meg azok túlzott hasznosításával és pusztításával.

Március 6.

Nemzetközi energiahatékonysági nap

1998 óta létezik az energiahatékonyság világnap, melynek célja a tudatos, megfontolt energiafelhasználás megvalósítása, valamint hogy felhívjuk a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére. Ennek hangsúlyozása azért is fontos, mert a megújuló energiák hasznosítására készülő eszközök (pl.: napelem, akkumulátor) előállításához olyan nyersanyagok szükségesek, amik nem termelődnek újra és korlátozott mennyiségben léteznek a Földön. Fontos kiemelni, hogy ez a nap nem egyezik az energiatakarékossági világnappal, ami októberben van.

Március 14.

Gátellenes világnap

A mozgalom 1997-ben indult, első nemzetközi találkozója március 14-én volt. A veszélyeztetett területeken élők célja az, hogy kifejezzék rosszallásukat a rossz vízgazdálkodási tervek, a duzzasztógátak telepítése ellen, melyek károsan befolyásolják a természetes vízgyűjtő területek egészségét. Rávilágítsanak a veszély globális voltára, arra, hogy víz alá kerülnek olyan területek is, amelyeken emberek éltek, termelés folyt.

Március 18.

Újrahasznosítási világnap

A világnap célja, hogy a Föld természeti értékeit az újrahasznosítás segítségével őrizzük meg. Földünk évente több milliárd tonna természetes erőforrást termel, de ez a folyamat sajnos véges. A nem túl távoli jövőben elapadnak ezek az erőforrások. Ezért már ma felelősen kell mindazokkal a dolgokkal bánnunk, amit ma eldobunk. Nem hulladékként, hanem lehetőségként kell gondolnunk rájuk. Alapelv azonban, hogy szemétből nem „alkotunk” szemetet. Jó példa, ha újra meg újra bevetjük az eredeti funkcióját vesztett tárgyat a háztartásban. De ha csak ideig-óráig használatos dekorációt készítünk belőle, akkor célt tévesztett az újrahasznosítási szándékunk.

Március 20.

Verebek világnapja

Házi verébbel a világ jelentős részén találkozhatunk. Európában volt őshonos, de mindenütt elterjedt. Remekül érzi magát az emberek közelében, és többnyire nem is fél tőlük. Az elmúlt évtizedek során viszont a környezetvédők felfigyeltek arra, hogy egyre kevesebb helyen lehet manapság a verebek hangoskodását hallani. Eltűntek környezetünkből, és a számuk csökkenéséért a környezetszennyezés, a vegyszeres növényvédelem, az élőhelyek csökkenése okolhatók. A verebek nagyon sok kártevőt pusztítanak el, fontos szerepük van az ökoszisztémák fennmaradásának megőrzésében, élőhelyek visszaállításában, ezért az Indiai Természettudományos Társaság kezdeményezése nyomán 2010-ben hívták életre ezt a kampányt a faj megmentéséért.

Március 21.

Erdők nemzetközi napja

„Az erdők számtalan módon teszik jobbá az életünket. Fenntartanak minket - a tiszta levegőtől és víztől kezdve az élelmiszeren és tüzelőanyagon át a gyógyszerekig és a jövedelemig. Ha fák közelében vagyunk, az erősíti immunrendszerünket, csökkenti a vérnyomást, csökkenti a stresszt és javítja a hangulatot. Ha az erdők egészségesek és jól kezeltek, akkor az éghajlatváltozás mérséklésével, a biológiai sokféleség védelmével és a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség kialakításával megóvják bolygónk egészségét.” Ez az idézett részlet az ENSZ 2023-as felhívásából. A szervezet kezdeményezésére 2013-tól kezdődően minden évben ezen a napon világszerte az erdők és fák jelentőségére irányítják a figyelmet. 2024-ben az erdők és az innováció kerül fókuszba. Az erdőkről itt olvashatsz többet.

Március 22.

A Víz Világnapja

Az élet alapja a víz. A Föld több mint 70 %-át víz borítja, melynek csupán ~3%-a édesvíz. Ezt a készletet meggondolatlanul pazarolja, szennyezi az emberiség, aminek következtében az vészesen fogy. Minden évben más jelmondatot választanak a világnap alkalmából. 2024 mottója: Víz a békéért. A jólét és a béke a vízen is múlik, hiszen ha az édesvízkészlet kevés, ha nem fér hozzá mindenki egyenlően, az feszültséget kelthet a közösségek vagy országok között. A vizek tisztaságának megőrzése, a vízügyi együttműködések középpontba állítása ezért is halaszthatatlan.

Március 23.

A Föld órája

A Föld órája a WWF által életre hívott nemzetközi esemény. Nem csupán a bolygó megóvására irányítja rá a figyelmet, hanem arra is, hogy lehet élni (legalább egy órát) fényáradat nélkül. A kezdeményezés rövid idő alatt elterjedt a világon és számtalan ország, város és középület csatlakozott hozzá. Szombaton este 20:30-tól egy óra hosszára világszerte milliók fogják lekapcsolni a lámpákat otthonaikban és több ezer kisebb és nagyobb város csatlakozik a programhoz a díszfények mellőzésével, hogy ezzel fejezzék ki elkötelezettségüket a természeti értékeink megóvásáért. A szimbolikus jelentőségű elsötétítést egyre többen terjesztik ki egyéb fogyasztástól való tartózkodásra is. lényeg, hogy ne fogyasszon áramot vagy üzemanyagot.