A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Gyógynövény Szakosztályának tagjai 2013 óta minden évben titkos szavazással választják meg az év gyógynövényét. A kezdeményezés célja egyrészt a lakosság gyógynövények iránti érdeklődésének felkeltése, másrészt a gyógynövények szakszerű alkalmazásával kapcsolatos hiteles információk megismertetése. 2023-ban a vadgesztenyét választották az év gyógynövényének.

A gyógyszerészet és a gyógynövények története évszázadok óta szorosan összefonódik. Bár a modern gyógyászatban a növényi kivonatok alkalmazása kisebb jelentőségű, mint korábban, a legújabb gyógyszerhatóanyagok ma is jelentős részben természetes eredetűek, a növényi molekulákból kifejlesztett gyógyszervegyületek száma több százra tehető.

A vadgesztenye Délkelet-Európában honos, Magyarországon dísznövényként ültetett fa, amelynek barna, dió méretű magjait alkalmazzák gyógyászati célra. Korábban a növény levelét, kérgét is használták a népi gyógyászatban, de ezek alkalmazása mára visszaszorult.

A növény kivonatát tartalmazó kenőcsök, krémek külsőleg, a kapszulák, tabletták pedig belsőleg alkalmazhatók a vénás keringési problémák – visszértágulat, visszérgyulladás, aranyér – enyhítésére, valamint ezek súlyosbodásának lassítására. A vadgesztenye-kivonat tartós alkalmazása csökkenti az érfalak károsodását, javítja a vénák falának rugalmasságát, és közvetlenül mérsékeli a panaszokat.

A vadgesztenye fő összetevői a szaponinok, azaz a szappananyagok, amiket a szappanhoz hasonló, habzó tulajdonságai miatt mosáshoz is használhatunk. Egy mosáshoz nagyjából két, legfeljebb három gesztenyére van szükség. A gesztenyéket először meg kell tisztítani. Az éles késsel megpucolt terméseket vékonyra daraboljuk, majd mosózacskóba vagy fél pár bekötött szájú zokniba tesszük.  Bármilyen hőfokon lehet vele mosni, de melegebb vízben jobban érvényesül a hatása. A ruhák színét nem fakítja, univerzális mosószer. Mosás után komposztálható.