Hazai hírekre

Jutalomként Szabad Nép-et kaptunk,
telis-tele Sztálin-nyalással.

Az én népem ezer éve
félkegyelműek cselédje,

türelme végtelen-tartó,
jól tudja ezt minden rabló,

keze alatt ég a munka,
minden lacibetyár tudja,

szava csak orráig hallik,
ha tehetné - inkább alszik,

s ha tenne, felénél abbahagyja,
lobban s szundít, mint a Csáky-szalma!

Más mondja? Jó lehet,
alázd a véredet!

Holnap? Szánkat tátjuk !
Mit hoz? Majd meglátjuk!

Az én népem? Félek-félve,
nem lesz újabb ezer éve...

Fel lesz-é neve jegyezve?
Gyáváknak nincs történelme!

Nem lett sorsa Messiása,
lesz lábjegyzet, firka-trágya...

Nem az Isten adja,
lapul, ő akarja...

Én édes Istenem,
hallgasd meg énekem:

Érjünk méltó révbe,
vagy haljunk hősként,
vége!

Ural, 1948. május

(Lélekváltság, 1996)

Vissza a címlistához