Estvéli imádság

Atyai nagyanyám Gergely Tímár Jánosné Gátéri Tímár
Viktória (1865-1929) tanította meg vélem ezt az imát, öt
évesen, 1927-ben, és két szentjánoskenyérrel jutalmazott
meg érte. Nyugodjon!

És lefekszem én ágyamba,
mindennapló koporsómba,
Őrzőangyalom oltalmaz,
szentolvasóm elálmostat.
Három angyal áll mellettem,
az Úr irgalma felettem.
Ő küldé a szent-kenetet,
mellyel Jézusunk kenetett,
s illeté dolgos kezemet,
erősíté a szívemet...
Fülembe súgják az igét,
példámmal hintsem szerteszét.
Az Őrangyal-fohász nyomán
ezt rebegi szívem, a szám:
Idvezlégy Jézus, vétkeink váltója
készülget lelkem is mérő irgalomra.
Kardos Mihály angyal reám ámenozza:
Ki ez imádságot estve-reggel mondja,
sorsa teljesülvén jut paradicsomba.
Úgy légyen! Szűzanyám,
Te légy a pátronám,
Őrangyal, óvd e lelket,
kezemet el ne engedd. Ámen.

1997. III. 31.

(Utószüret, 1997)

Vissza a címlistához