Mi lenne az...
Mi lenne az, mi pezsgést hozna
e börtöni hétköznapokba?
Az, ha rámköszönne az élet,
s észrevennék néha, hogy élek,
ott is, ahol a holnap fészkel,
kakukktojásék közelében...
Ez a kisebb baj, de azok sem
hiányolnak a közelükben,
akikre az életem álmát
vetítettem, vagy sorsom társát
véltem sorukban felfedezni...
S oda a "minden", maradt a "semmi",
cincog a csórófi-picurka,
nemel piskóta-ujja,
s int dögkörösi kis saruskáknak,
kik az orrukig se látnak...
Marad a csend, s benne a hátha...
Ábránd-madár a Hargitára...
1997. V 6.
(Utószüret, 1997)