Pillangósors 

Tovaszálló tarka lepke
Állj hát meg egy pillanatra,
Megtépázott lyukas szárnyad
Rejtsd el egy virágsziromba.
Örvendezz a tavaszfénynek,
Lepkenővel készülj nászra,
Mert lehet, hogy őszi dér
Virágot ront nemsokára.

Ünneplő ruhában öltözz,
Szükséged van illatszerre,
Szállj a nyíló orgonára,
Vagy ibolyalevelekre.
Ne bohémkodj, ne pajzánkodj,
Komolyodj meg, míg nem késő,
Ne szállj szembe a viharral,
Merészséged égigérő.

A kis lepke konok fajta,
Nem hallgat az óvó szóra,
Ábrándozó csacska lelke
Újabb bolondságra hajtja.
Merészen röppen az égig,
Napközelben porlad szárnya,
Ábrándozón szálldos tova,
Rá sem néz nőre, virágra.

Jön az ősz dermesztő dérrel,
Gyenge pírú napsugárral
És a bolond pillangócska
Együtt hal meg száz virággal.
Korhadtszirmú harangvirág
Néma kongása siratja.
- Pillangó, csapongó lelkem
...?

(Tiszántúli Déli Hírlap, 1944. május 5.)

Vissza a címlistához