Gyarapodott a Települési Értéktár – újabb anyagok kerültek fel a Gyomaendrődi Digitális Archívumba
Határ Győző irodalmi munkássága
Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán. Az idén ünnepeljük születésének 110 évfordulóját. Könyvtárunk elkészítette Határ Győző irodalmi munkásságának értéktári előterjesztését, amelyet az Értéktár Bizottság elfogadott. (Határ Győző részletes életrajza.)
Határ Győző az 1989–90-es fordulat után rendszeresen publikált hazai folyóiratokban. Többször lépett fel vidéki városokban, sőt Kassán és Pozsonyban szervezett előadóesteken is. Neve fokozatosan ismertté vált a szélesebb közönség előtt; kialakult hazai olvasótábora. Könyvei sorra jelentek meg különböző hazai kiadóknál; haláláig hatalmas szellemi frissességgel dolgozott, figyelemmel kísérte mind a politikai, mind az irodalmi élet jelenségeit. Naprakész publicisztikával állást foglalt vitás kérdésekben, s tanácsaival, véleménye nyilvánításával hozzájárult a művészeti élet anomáliáinak tisztázó rendezéséhez. Külföldön egyre-másra jelentek meg írásai. Rendkívül sokoldalú alkotó volt, regények mellett kultúrfilozófiai esszéket, verseket, elmélkedéseket ír. Széles skálán alkalmazta a stilisztikai eszközöket, amelyekkel a rá jellemző hangulatokat – akár a gúny, akár az irónia - fejezte ki, a gondolati tartalmak közvetítésére. Gyakran alkalmazott a tartalom kifejezésére hatásnövelő formai megoldásokat is. Regényeinek nagy számában bizonyította, hogy szépírói tevékenységében nem tudott elszakadni az őt érdeklő gondolatoktól. A filozófiai megközelítés az, amely miatt műveinek befogadása nem könnyű feladat. Idősebb korában többször is visszatérhetett szülővárosába, erősödött kötődése településünkhöz.
A részletes előterjesztést itt olvashatja, itt láthatja a képeket.
Vaszkó Irén helytörténeti munkássága
Vaszkó Irén korán felismerte, hogy Endrőd népi kultúráját meg kell menteni az utókor számára. Így már a negyvenes évektől elkezdte gyűjteni az endrődi kultúra szellemi és tárgyi emlékeit, megnyilatkozásait. A gyűjtésbe diákjait is bevonta, így tanítva meg őket az értékek becsülésére.
1977-ben hivatalos az ő áldozatos munkájának köszönhetően jött létre az endrődi tájház. A tájházat az akkor élő, idős asszonyok útmutatásai alapján rendezte be. A szellemi értékek gyűjtésében nagy lehetőséget kínált számára az akkoriban elterjedő magnetofon, amelynek segítségével kazettára tudta venni az idős endrődi asszonyok és férfiak emlékezetében megőrzött archaikus imákat, énekeket, balladákat, táncokat, a Betlehemest, a Háromkirály-járást, az egykori endrődi nép gondolatvilágát, történeteit. Gyűjtésének köszönhetően az utolsó pillanatban megmenekültek az endrődi kultúra legfontosabb tárgyi eszközei és szellemi emlékei. Az Endrődi Tájház a '80-as években a keresztény-nemzeti kultúra szellemi bázisává vált. 1999-ig vezette a tájházat, de még ezután is aktívan közreműködött annak működésében.
A részletes előterjesztést itt olvashatja