Dr. Kató József krónikás könyve : Az elhunyt szerző levelével / Kató József ; kiadja a Dr. Kató József emlékbizottság. - Gyoma : Dr. Kató József emlékbizottság, [1927] ; Corvina műintézet : Gyoma. - 240 p. : ill. ; 20 cm Boríték [borítón] eredeti domborművét Papp Zsigmond gazdálkodó készítette [a könyvtár példányáról hiányzik]. - Címlapon: "Minden eladott könyv után, 81 fillér Sr. Kató József síremlékére lesz fordítva" Kató József dr. (Gyoma, 1879. április 11. – Gyoma, 1926. november 4.) Szülei: Kató József kisbirtokos földműves, édesanyja Szilágyi Klára. Tovább a dokumentumhoz

Első házassága: Kádas Aranka, második házassága: Bryk Angela. Gyermekei Kató József és Kató Klára (1919) tanítónő. Tanulmányai: 1885-1890: református elemi iskola; 1890-1896: algimnázium, Szarvas; 1896-1898: főgimnázium, Igló; 1899-1904: Jogtudományi Egyetem, Budapest és Kolozsvár. Munkahelyei, életútja: 1904-1920: Zombor megyei Pénzügyi igazgatósági titkár; 1914-1917: M. Kir. 4-es Honvéd Gyalogezred népfelkelők századosa; 1920-1924: Békés Megyei Közlöny főszerkesztője, Békéscsaba.
Már kolozsvári tartózkodása alatt jelentek meg versei, tárcái, vezércikkei a Kolozsvári Újság, a Temesvári Hírlap, a Vasárnapi Újság, az Egyetértés c. lapokban. Kemény János halála c. verses elbeszélő műve az Erdélyi Múzeum - Egyesület pályadíját elnyerte. ·Trianon után kénytelen volt elhagyni Zombort, és a békéscsabai megyei újság, a Békésmegyei Közlöny főszerkesztője lett l924-ig. Ekkor, édesapja halála után, Gyomára költözött és csak az írásnak élt: a Gyoma-Endrőd és Vidéke szerkesztője lett.·Ebben az újságban jelent meg a Krónikák c. rovata, amelyben Gyoma történetét közölte 1332-től 1869-ig, az ő kutatásai szerint - Gyoma eredete, birtokviszonyok stb. - folytatásokban. Gyomán a krónikák tették népszerűvé: ezek az írások a gyomaiakról szóltak a gyomaiaknak.Gyomán részt vett a közélet minden megnyilvánulásában. Az Egyetértés Olvasókör elnöke volt, az Iparos Ifjúsági Önképzőkör díszelnöke. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet nyelv-és történettudományi szakosztály tagja. Barátságos, jó humorú természete tette népszerűvé, közismert és tisztelt egyénisége volt Gyomának.
Halála után öt évre utcát neveztek el róla. 2001-ben a szülőházán emléktáblát helyezett el Gyomaendrőd Város Önkormányzata.
Munkássága: Versek, 1902, Csokonai nyomda, Debrecen; Költemények, 1906, Lampel nyomda, Budapest; Életbarázdák, Franklin Társ., Budapest; Pipaszó mellett, 1920, Kner Izidor nyomdája, Gyoma; Bárányfelhők alatt, 1924, Kner Izidor nyomdája, Gyoma; Krónikás könyve, Gyoma, [1927?] ; Krónikák 1927 = Gyoma-Endrőd és Vidéke c. lap ; Adalékok a népművelés történetéhez a dualizmus korában, különös tekintettel Békés vármegyére = A Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet évkönyve, 171-197 o., Szarvas, 1962. ; Mr.: Slowacki: Mazeppa c. drámája ; Heinrich Tewele: A papa c. egyfelvonásosa; Tetmayer-versek; Sienkiewicz-novellák.
Szerk.: Új Ugar [Társadalmi, szépirodalmi és közigazgatási szemle], Gyoma, 1937. október [ez az egyetlen száma jelent meg], Petőfi ny. I.: A lengyel költészet első magyar forditójáról / Kerényi Grácia = Filológiai Szemle, 1964; Nek = Békésmegyei és Gyom-Endrőd és Vidéke, 1926. november 6.; Kató József költő és műfordító hagyatéka / Virágh Ferenc = Békés Megyei Népújság, 1959. december 21.; Száztíz éve született dr. Kató József / Darvas Tibor = Gyoma¬endrődi Híradó, 1989. (Lánya, Bálint Sándorné Kató Klára közlése és a Gyomaendrődi Ki kicsoda?:2004 alapján)