Agrárproletár emlékmű
A Kiss István alkotta köztéri szoborkompozíció az 1935-ös endrődi csendőrsortűz áldozatainak állít emléket. Gyomaendrődön, a Mezőtúr felől érkező 46-os főút melletti Hősök terén található.
A szobor leírása:
A szoborkompozíciót egy egészalakos férfi és 7 koporsó alkotja. A kőből és andezitből készült együttes főalakja az endrődi kubikusokat szimbolizálja, mellén az Endrőd 1935 felirat, a csendőrsortűz évszáma. A mellette lévő 7 koporsó a halottak számát jelképezi.
Az előzmények:
1935 az országgyűlési képviselőválasztás éve volt. Az endrődiek jelentős része ellenzékinek számított, ők a Kisgazda Párt jelöltjét szerették volna a kormányban látni. A választási gyűlésre röplapokkal hívták a lakosságot. Andaházi-Kasnya Béla képviselőjelölt késve érkezett a rendezvényre, ezért a főszolgabíró nem engedélyezte a gyűlés megtartását. AZ összegyűlteket távozásra szólították fel, ők azonban tiltakozni kezdtek. A keletkezett zűrzavarban a csendőrök elővették fegyvereiket, mire még nagyobb lett a zavar, s eldördültek a lövések. Hét halott és 11 sebesült maradt a téren. A községháza falán emléktábla őrzi az áldozatok nevét.
A szoboravatás:
1975. március 26-27-én tudományos ülésszak volt Endrődön a csendőrsortűz 40. évfordulójának emlékére. Ennek keretében avatták fel Kiss István alkotását. Az avatóbeszédet Frank Ferenc mondta.
„Az 1935-ös választási küzdelmek során dördültek el Endrődön a nép ellen fordított fegyverek. Pusztán azért, mert a kormánypártiaknak nem kedvezett az, hogy a Független Kisgazdapárt jelöltjére várakozott a háromezres tömeg. A csendőrök elindultak a község Dombszög vendéglője felé, majd hirtelen megfordultak, kardjukat kirántották, és belelovagoltak a tömegbe. Megkezdték a szétoszlatást, - írja a krónika. Azok, akik puskájukat a tömeg felé fordították néhány pillanattal később tüzelni kezdtek."
Bicskey Károly Jászai-díjas színész, a Jókai Színház tagja elmondta József Attila Hazám című versét és Hidas Antal „Az endrődi csendőrsortűz" című költeményét.
Az emlékmű helye napjainkban:
Minden év március 20-án, az évfordulón gyertyákat, koszorúkat helyeznek el a civil szervezetek, a családtagok, nemcsak az áldozatok, hanem minden földműves, endrődi kubikus emlékére.
A főalak bronz plasztikája a Határ Győző Könyvtárban található.
Az alkotóról:
Kiss István 1927-ben született. A nagyszalontai középiskolában Heltai Miklós irányította a művészi pálya felé. 1948 és 1953 között elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, ahol Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Mikus Sándor és Pátzay Pál voltak a mesterei. 1950-től már voltak kiállításai. Első nagy alkotása a Dózsa-emlékmű, amit Várpalotán állítottak fel 1961-ben. Közel 80 köztéri alkotást készített. Sokféle anyaggal és technikával dolgozott: faragott követ és fát, készített bronz és alumínium szobrot, felhasznált rezet és rozsdamentes acélt. A rendszerváltást követően szobrai, emlékművei közül többet eltávolítottak, némelyiket a Budapest határában lévő Szoborparkba helyeztek át.
1955-ben Munkácsy-díjat, 1965-ben Pro Arte, 1970-ben Kossuth-díjat, 1981-ben Kiváló művész-díjat kapott.
Források:
Endrődi csendőrsortűz 1935, Szerk.: Orbán Sándor és Szakács Kálmán Budapest, 1975.; Endrődi Hírmondó 1980. december hó II. évfolyam 3-4. szám; Kiss István szobrász Wikipédia.