|
|
Felhívjuk figyelmüket, hogy a tartalomban ravatalon fekvő halottak láthatók!
„Mentek koporsót venni. Régen úgy vót, hogy mikor meghalt valaki, akkor náddal megmérték a halotta, hogy milyen hosszú, és akkor fogták a nádat, oszt mentek a koporsósho. Arrú tudták me, hogy meghalt valaki: - Viszi a nádat. ... Házná vót a halott kiterítve, háztú temettek, nem vót még akkor ravatalozó. A nagyház [utcai szoba] közepire, a nagygerenda alá. Koporsóstú hozták a ravatalt, azon. ... A mi házunknál annyi halottat kiterítettek, hogy az borzasztó. Mer édesapámnak, ha ösmerőse vót – oszt ezelőtt mindenki sógor vót -, akkor gyüttek: - András bácsi, hazahozhatnánk ide [a tanyai házból a faluba] a halottat? – Hogyne hozhatjátok. Nem vót még akkor ravatalozó a faluban, hova vitték vóna... Ha jobb vót az idő, akkor nem hozták be a tanyábú se a halottat, ott terítették ki a tanyába. Ott vót két nap, két éccaka, elgyütt virrasztani az egísz tanyavilág." /Forrás: Népszokások Endrődön, 60-61 p.(Endrődi Füzetek ; 4.)/
Képek megtekintése
|