Január. Nevét Janus isten után nyerte, akit a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók isteneként is tiszteltek az ókori Rómában. Ősi magyar nevén Fergeteg hava, illetve mai népi elnevezése Boldogasszony hava. Ekkor zárul a karácsonyi ünnepkör, és elkezdődik a farsang. Ahogy általában minden kezdethez, január első napjaihoz is számos hiedelem és hagyomány kötődik.

A magyar nyelvben az újévet népiesen kiskarácsonynak hívjuk. Újév napjának reggelén a férfiak, legények, fiúgyermekek házról házra jártak és köszöntőt, jókívánságokat mondtak, amiért a háziak kisebb adományt adtak a köszöntőknek.
Asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelentett.

Újévkor az első nap szerencséjével az egész esztendő sikerét igyekeztek biztosítani. Úgy tartották, hogy amit ezen a napon csinálnak, az így vagy úgy hatással lesz az előttük álló évre. Ezért sok tiltás kapcsolódik ehhez a naphoz. A fentebb említetten kívül íme pár példa:

- Újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan.

- Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert a baromfi elkaparná a szerencsét, vagy kirepülne vele a szerencse az ablakon. Együnk inkább disznóhúst, mert a disznó kitúrja a szerencsét számunkra.

- Tilos a mosás, a teregetés, a varrás, és nem ajánlatos kivinni a szemetet sem, mert a szerencsét is kimoshatjuk, kiteríthetjük, kiönthetjük a házból.

- Nem szabad pénzt kölcsönadni, orvost hívni vagy orvoshoz menni, mert akkor egész évben betegeskedhetünk.

- Az új esztendő első napján tilos veszekedni, ugyanis a legkisebb nézeteltérés is hatalmas vitává fajulhat. Sőt, a veszekedés akár egész éven át húzódhat, különösen, ha a viszály viszályt szít.

Vízkereszt (január 6.) az egyik legrégibb egyházi ünnep. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére e napon szentelti a vizet az egyház. Ebből a szertartásból ered a magyar vízkereszt elnevezés.

A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. Végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit. Megszentelték vele a gyermekágyas asszony ágyát, az újszülött fürdővizébe öntöttek belőle. Az esküvőre induló párt meghintették vele. Minden betegség gyógyítására alkalmasnak tartották. Halott búcsúztatásakor is használták, sőt a visszajáró halott elűzésére is.

 
Egy helyi (endrődi) hagyomány szerint ekkor „vót a házszentelés is, akkor osztán kiszentelte a háznak [nagyszoba] mind a négy sarkát a pap, a kántor, meg a ministránsok. Sokáig nem tartott, mentek egyik háztú a másikho. A kántor énekelte a háromkirályok énekit, a pap meg szentelte a négy sarkot.” (További helyi januári szokások leírását az Endrődi füzetek 4. kötetében olvashatsz.) A házszenteléshez tartozott, hogy krétával az ajtóra felírták az évszámot és a háromkirályok nevének kezdőbetűit. Úgy vélték, a felirat megvédi a házat.

A háromkirályjárás is vízkereszt napján volt. Ez a bibliai napkeleti bölcseket megszemélyesítő alakoskodók játéka volt. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár látogatását felidéző előadás legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak mutatta meg az utat Betlehembe. A játék négy jelenetből áll: a csillag feltűnése, Heródes cselvetése, a csillag újabb feljövetele, hódolat a jászolban fekvőkisded előtt.

Téli Szent Antal vagy Remete Szent Antal napja január 17-én van. A szerzetes a beteg emberek és a háziállatok védőszentje volt. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló mérgezést. Ráolvasásokkal és imádságokkal próbálták a betegséget gyógyítani.

A hónap jelesebb névnapjaihoz is kötődnek szokások, ezek elsősorban jóslások. Piroska napja (január 18.) időjós nap, hiszen „ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy” a hideg idő. Vince napján (január 22.) főként a szőlőtermesztők figyelték az időjárást. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” Ezen a napon vincevesszőt (szőlővesszőt) metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak. Állítólag sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. Pál napját (január 25.) is „negyvenes napnak” tartották. Vagyis a Pál napihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. A néphit szerint ez a nap a haláljóslás napja is. Pálpogácsával jósolták meg, hogy kire mi vár az esztendő során. Minden családtag számára pogácsát készítettek, amelybe libatollat tűztek. Akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár.