Az év lepkéje: A nagy tűzlepke
A 2026 év lepkéje a veszélyeztetett fajok között szereplő nagy tűzlepke (Lycaena dispar) lett, amely magyar nevét a szárnyak vöröses-narancs színezetéről kapta. Ez az eurázsiai elterjedésű lepke Nyugat-Európában már rendkívül visszaszorult. Bár hazánkban még sokfelé megtalálható, a globális felmelegedés következtében élettere nálunk is folyamatosan szűkül. Ennek a védett lepkefajnak a természetvédelmi értéke 50 ezer forint. (fotó: Adrian Tync)
A nagy tűzlepke kedveli a sík vidéki nedves élőhelyeket. Elsősorban mocsár- és lápréteken, csatornák mentén, patakok partján, nedves réteken, magaskórósokban, ártereken, kaszálókon fordul elő. Erdős területeken inkább csak a szegélyekben, írtásokon bukkan fel. A magasabb területeken található, hegyvidéki erdőkben pedig csak nagyon ritkán jelenik meg. (fotó: Erik Karits)
A hímek és a nőstények méretben és színezetben is különböznek egymástól. A hím szárnyai fekete szegélyvonallal határoltak, élénk vörösek, és a felső szárnyakon egy-egy apró fekete folt található. A nőstények sötétebb, tompább színezetűek. A felső szárnyak téglavörösek, több fekete folttal ’pettyezettek’, a hátulsó szárnyain pedig egy összefüggő barnás sötét folt látható. A szárnyak fonákja mindkettőnél halványabb narancs és világos, kékes-ezüstös szürke színű. A nőstények kicsit nagyobbak a hímeknél. (fotó: Zeynel Cebeci)
Évente két nemzedéke fejlődik, azonban kedvező időjárás esetén vagy melegebb helyeken harmadik nemzedék is megjelenhet. Az első nemzedék hímjei területtartók. A második, harmadik nemzedéknél előfordulhat, hogy az élőhelyüktől távolabb is feltűnnek, ezzel új élőhelyeket hozva létre. Az első generáció május-júniusban repül, a második július-szeptemberben és az esetleges harmadik részleges nemzedéke szeptember-októberben repülhet. (fotó: AnneSorbes)
A nőstény a petéit előszeretettel rakja a hernyók számára elsődleges táplálékot jelentő lósóskára. A kikelt, zöld hernyók a levelek fonákján rágnak. Az első generáció hernyója a bábot finom szálakkal a tápnövényhez rögzíti. A második, harmadik generációnál egy levél fonákján vízhatlan kapszulát készítenek, amiben aztán áttelelnek, és majd csak a tavasz beköszöntével bábozódnak be. (fotó: Carlo Caimi)
Élőhelyeit nem csak a klímaváltozás okozta kiszáradás csökkenti, hanem a területek gazdasági célokra történő átalakítása (lecsapolása, felszántása, beépítése, stb.) is veszélyezteti a nagy tűzlepke megmaradt állományait. (fotó: Carlo Caimi)
