Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart a naptárban, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. A hónap főbb eseményeiről olvashatsz a Jeles napok című részben, a Hónap ajánlatában a nyár nagy kedvencéről, a dinnyéről találsz érdedekességeket!

 

 

Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár

Égi csikón léptet a nyár,
tarka idő ünnepe jár,
táncra való, fürdeni jó,
nagy hegy alatt hűsöl a tó.

Hogyha kijössz, messzire mégy,
hogyha maradsz, csípdes a légy.
Habzik az ég, mint tele-tál,
tarka idő szőttese száll.

 

A hónap régi neve a rómaiaknál „ sextilis" volt, mert a „ hatodik" hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. A mikor azonban Augustus császárnak újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét megváltoztatta: miután életének legfőbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.

Oroszlán hava

A történelem hajnalán az oroszlán nemcsak Afrikában volt honos. A fekete földrészen kívül Dél-Európától Indiáig mindenütt nagy számban élt. Az óriás macskát nemcsak azért irtotta az ember, mert a bőrét és a nyájait féltette tőle. Oroszlánt ölni egykor a férfiasság próbája volt, a törzsön belüli hatalmat igénylők rituális kötelezettsége, ami a vadászmódok és fegyverek tökéletesedésével királyi passzióvá süllyedt. Így pusztult ki e királyi vad gyorsan civilizálódó eurázsiai élőhelyein. Mielőtt azonban ez bekövetkezett volna, mint a királyok állata és az állatok királya jelképpé nőtt, és mivel a királyság intézményét égi eredetűnek hirdették, a királyok pedig a Nap fiának tekintették magukat, az aranysörényű ragadozó napjelképpé lett. Mint ilyen, nemcsak a szakrális és profán művészetekben jutott főszerephez, hanem a közelmúlt népművészetében is, ott is, ahol élő oroszlánt nem láttak soha.

Szűz hava

Az augusztus 23/25-től szeptember 23-ig tartó csillagászati hónapot ma is Szűz havának nevezik, noha a Nap a valóságban már egy bő hónappal később lép a csillagképbe. Egykor az augusztust, az aratás, betakarítás hónapját értették alatta. Az antikvitásban a kalászos szűz-anyaistennővel, Perszephoné–Démétérrel (latin Proserpina–Ceres) azonosították. Démétér volt a csillagkép és hónap olümposzi védnöke. Egyiptomban a gabona-napisten Ozirisz nővér-felesége, Ízisz égi képmása volt. Örökösük a keresztény Szűzanya, Mária lett. A katolikus naptárban ez idő tájt egymást érik a Mária-ünnepek: HaviBoldogasszony (aug. 15.), Kisasszonynapja (szept. 8.), Máriaszentneve (szept. 12.), HétfájdalmúSzűzanya (szept. 15.), FogolykiváltóMária (szept. 24.). A népi vallásosságban az „arató Szűz" alakja eggyé forrott Máriáéval, ennek korábban már láttuk példáit.

A képek és a részletek Jankovics Marcell Jelkép-tár című könyvéből valók.

 

A Hónap ajánlata

2018: A dinnye
2016: A budapesti állatkert
2015: Kon Tiki expedíció
2014: A forint történetéről
2013. A repülésről
2012: Virágkarnevál Debrecen
2011: augusztus 20.