A szüret szeptember végétől november elejéig tartó időszak, az év egyik legfontosabb gazdasági és társadalmi eseménye. Bár városunk nem bortermő vidéken található, napjainkban is sok családban összejönnek ilyenkor a rokonok, barátok és szüretelnek, bort készítenek. Régen is így volt ez. Ilyenkor rendezték a szüreti bálat. A fiatalok összegyűltek, feldíszítették a báltermet és folyt a vigadalom. A hagyományos díszítés szőlőfürtökből és felfűzött paprikakoszorúkból állt, melyeket a mennyezetre, illetve a falakra erősítettek. /Endrődi füzetek /

 

A szőlőt nyolcezer évvel ezelőtt a kaukázusi népek fedezték föl. Módszeresen kezdték termeszteni, hogy bort készítsenek belőle. Európát a rómaiak ismertették meg a szőlővel. Honfoglaló őseink már itt találták, és letelepedésük után a gabonatermesztés mellett a szőlőművelést tanulták meg legelőször.

 

Tudtad-e, hogy Jókait kortársai nemcsak nagy mesemondóként ismerték, hanem szenvedélyes szőlészként is?

Így vall erről:

"A szőlő nem engedelmes jobbágy, mint a krumpli, a ki tudja már a kötelességét: - a szőlő a szolgabíró, a ki munkára hajt s halasztást nem enged. A ki szőlőt ültet, nagy urat vesz magának."

A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátoros ünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek A szüret általában zajkeltéssel indult, pisztolydurrogtatással, vagy riogatással. Ezt követően indulhatott a munka. A szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel, kacorral (szőlőmetsző kés), vagy metszőollóval vágták le a fürt nyelét. Gyűjtőedénybe tették a fürtöket. Ez vidékenként változott. Lehetett vödör, kézi puttony, stb. Amikor az edény megtelt, a szedő kiáltott a puttonyosnak, aki a hátára vette puttonyt, begyűjtötte a szőlőt, s vitte a présházhoz. Préselés előtt összezúzták a szemeket, régen taposva, manapság darálóval. Ezután kezdődhetett a borkészítés.

Szüretkor megélénkült a szőlőhegy. A munkavégzés alatt is jellemző volt a tréfálkozás, az éneklés, a hangoskodás. Utána azonban valódi ünneppé alakult a nap. A szüretelők a hegyről levonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém, vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával, vagy szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. A feudalizmus idején a menet ilyenkor a földesúr házához vonult köszönteni. Itt a dolgozók verses rigmusokat mondtak, melyekben szót ejtettek a gazda fukarságáról, vagy jószívűségéről is. A földesúr ezután megvendégelte munkásait, s este általában táncos mulatságot is tartott.

 

Szüreti felvonulást, bált ma is sok helyen rendeznek. A menet érdekessége az úgynevezett baksus figurája, ami egy botra, vagy hordóra ültetett, piros ruhás férfibábu volt. Alakja Bacchusszal, a boristenével ( másik nevén Dionüszosz) hozható kapcsolatba. A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget,

 

A szüreti ételek választéka igen széles hazánkban. Hagyományosnak mondhatók a bográcsban készített birka vagy marhapörkölt. A birkagulyás, kakaspörkölt és elmaradhatatlan a kalács. Ilyenkor iható a must is.

 

A must nemcsak a gyerekek kedvence! Készíteni azt viszont biztos, hogy bárki készíthet magának. Próbáld ki nem fogod megbánni! Nem kell mást tenni, csak a szőlő levét kell kipréselni és már iható is.