Velünk élő természet

Semmi sem olyan természetes számunkra, mint maga a természet.

 

 

 

 

A talaj – életet ad.

 
Szükségünk van vízre, levegőre.

A Föld otthona sokszínű élővilágunknak: az erdőknek, óceánoknak, növényeknek, állatoknak. Mindez számukra annyira természetes, hogy szinte észre sem vesszük.

 

 

 

 

Különféle élőlények: növények, állatok élnek velünk a mindennapjainkban anélkül, hogy észrevennénk őket. Ilyen élőlények a mikroorganizmusok, vagy mikrobák.

 

A mikroorganizmusok vagy mikrobák szabad szemmel nem látható élőlények. Létezésükről akkor szerzünk tudomást, ha megbetegszünk, vagy valamilyen negatív hatás ér bennünket.

A kórokozó mikrobák betegségeket okoznak.

 

 

 

 

A képen a baktériumokat megfestették. Az élő mikroorganizmusok zöld, az elpusztultak pedig piros színben látszanak: szembetűnő, hogy utóbbiból alig akad egy-két folt, míg az élő baktériumok ott hemzsegnek a tenyéren. Hiába mosunk kezet ezek az apró élőlények kézmosás után is ugyanilyennek látszanának. Nem lemoshatók, velünk élnek, csak nem érzékeljük őket.

 

 

 

Micropia: a láthatatlan élőlények múzeuma

A Micropia múzeum Amszterdamban található. A mikrobák elképesztő szín- és formavilágát mutatja be, amelyek rajtunk, a hajunkon, a gyomrunkban, a lakásunkban vagy a lábunkon születnek, szaporodnak és meghalnak, csak nem tudunk róla. Ezek a parányi mikroorganizmusok tekinthetők a világ legfurcsább élőlényeinek.

 

 

 

 

A múzeum ezeket a parányokat mutatja be, hatalmasra felnagyítva, szobrok formájában, filmeken, fotókon, rajzokon.

 

 

 

 

 

 

 

Olyan lényeket vonultat fel, mint a medveállatkák, amelyeknek a medvéhez hasonló karmai vannak és tölcsérszerű „orruk.” A Micropiában ez csupán egy a furcsa élőlények ezrei közül, amelyekkel együtt élünk, de nem tudunk róluk. Ezek a mikroorganizmusok felnagyítva olykor horrorisztikusak, máskor viszont mulatságosak.

 

 

 

 

 

Növények nélkül elképzelhetetlen az emberek és állatok élete. A növények adják az állatok számára a táplálékot, az emberek számára pedig a nélkülözhetetlen zöldségeket és gyümölcsöket. A növények teszik széppé környezetünket.

 

 

De a hétköznapokban szinte soha nem beszélünk arról, hogy oxigént állítanak elő. (Az oxigén a levegő fontos alkotórésze. Oxigén nélkül mindannyian elpusztulnánk.)

 

 

 

Vannak olyan növények melyek láthatók ugyan, de szinte annyira mindennaposak, hogy nem is figyelünk rájuk, és nem is tudjuk mennyire hasznosak számunkra. Ilyen például a fű.

A fűfélék tömérdek mennyiségű növénnyel gazdagítják a földet. A legtöbb oxigént is tőlük kapjuk, és valamennyien naponta kapcsolatba kerülünk velük vagy valamilyen fűből készült termékkel.

 

 

 

 

 

 

Néhány ember csak úgy gondol rá, mint zöld területre a háza körül, amit le kell nyírni.
A földműveseknek és a focistáknak nélkülözhetetlen a munkájukhoz.
A gyerekeknek pedig ideális játszóterük.

 

Az emberek általában minden olyan növényt, mely alacsony és zöld, fűnek neveznek. A pázsitfűfélék kinézetre elég hasonlóak, ennek ellenére 8-10 ezer fajt különböztetünk meg. Magasságukat tekintve lehetnek 2 centiméter körüliek, de ha a bambuszról van szó, akár 40 méteresek is.

 

 

 

 

 

A föld növénytakarójának számottevő részét a füvek alkotják. A legjobban alkalmazkodó növények egyike a földön. A sarkvidékektől kezdve a sivatagokig, a trópusi esőerdőkig, a hegyoldalakig mindenhol megtalálhatók.

 

 

 

 

 

 

 

  Afrikában szavannák,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Amerikában prérik,

 

 

 

 

Ázsiában sztyeppék határozzák meg a táj képét, amit mi magyarul füves pusztaságnak nevezünk.

 

 

 

Az állatok, amelyek körülöttünk élnek kevésbé észrevétlenek. A rovarokra gyakran haragszunk, és hívatlan lakóknak gondoljuk őket a kertben. Csúnyaságuk ellenére hasznos lakói a kertnek, hiszen segítik a növényeket. Ne taposd el őket, mert hasznosak: elpusztítják a kártevőket, javítják a talaj minőségét, vagy a beporzásban hatékonyak.

 

 

 

A hétpettyes katica legfontosabb tápláléka a levél- és pajzstetű, amiért sokan szeretik a kertjükben látni.

 

 

 

 

 

 

A rózsabogár főleg a virágok nektárját és az erjedő gyümölcsöket fogyasztja, de a levéltetveket is megeszi.

 

 

 

 

 

 

A százlábú a kerti kártevők elszaporodását akadályozza meg, ezért ijesztő ábrázata ellenére hasznos.

 

 

 

 

 

 

A fülbemászó elsősorban a kártevők petéivel, levél- és pajzstetvekkel táplálkozik. Csak akkor dézsmálhatja meg az érett gyümölcsöket, ha nagyon elszaporodik.

 

 

 

 

 

A verőköltő bodobács főként korhadó növényi részeket, hulladékokat fogyaszt, szívogatja a mályva termését, de az apróbb rovarok tetemeit is eltakarítja.

 

 

 

Mi emberek a természet részei vagyunk. Természet nélkül létezni sem tudnánk. Viszont fordítva már ez nem igaz. A természet bizony létezhet emberek nélkül is. Napjainkban egyre inkább jelen van az emberekben a környezet iránt érzett aggodalom. Egyre többet beszélünk a környezet védelméről, a környezettudatos életmódról. Elméletben a legtöbb ember elkötelezi magát a környezetvédelem ügye mellett, a tettek alapján még kevés ember tekinthető környezettudatosnak.