A Hónap ajánlata
Nepomuki Szent János –folyók, hidak, hajósok védőszentje

 

    

Nepomuki Szent Jánost III. Benedek 1729-ben a szentek sorába iktatta.
Emléknapja május 16.

Az európai nép kedvelt szentje 1340 táján született a dél-csehországi Pomuk (ma Napomuk) városában, német-cseh származású, szegény szülők gyermekeként.
1380-ban szentelték pappá. Jogot tanult Prágában, majd a páduai egyetemen. Itt lett az egyházjog doktora. Jogi tanulmányainak befejezése után gyorsan haladt fölfelé az egyházi hierarchiában. Mint egyházi méltóságot, és szónokot egész Prága ismerte és szerette.

    

Napomuk városa, ahol született Nepomuki Szent János.
IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául.

A király kezdetben igazságos és jóakaratú uralkodó volt, de egy sikertelen mérgezési kísérlet után bizalmatlanná vált. Meg akarta tudni, miket szokott gyónni a felesége. János híven őrizte a gyónási titkot, és nem volt hajlandó megmondani még a királynak sem.
IV. Vencel először megkínoztatta, majd a Moldva folyóba dobatta Jánost.
A gyilkosság s az azt megelőző gyalázatos cselekedetek, kínzások azonban nem maradtak titokban, hisz a pap vízben úszó teteme körül sok-sok gyertyaszerű fénypont jelent meg, illetve egy csodás fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék a holttestet.
Egy másik változat szerint a Moldva annyira leapadt a szomorú cselekedet után, hogy könnyen megtalálták János tetemét. Szemtanúk állították, hogy amikor a test a vízbe zuhant, egy szellemalak emelkedett ki a folyóból. A legenda is hozzájárult ahhoz, hogy a mártírt később szentté avatták.

 

A prágai Szent Vitus-templomban temették el őt, ahonnan holttestét a protestánsok 1618-ban el akarták távolítani. Ám a legenda szerint a sírásók szörnyethaltak.
Az is közszájon forgott, hogy nyelvét a sír felnyitásakor épen találták, nem porladt el.

 

 

 

 A prágai Szent Vitus székesegyház Csehország legfontosabb temploma, cseh királyok nyughelye.

 

 

    

 

A prágai Károly híd, ahol a szörnyű tettet, a király parancsára végrehajtották.
A híd 10 méter széles, és 516 méter hosszú, 16 pillér tartja. A hídon 30 szobor, ill. szoborcsoport látható. Ezzel a híd tartja a világrekordot, egyetlen más hídon sincs ennyi szobor.

Az elsőnek elhelyezett Nepomuki Szent János szobrát 1683-ban állították. Máig tartja magát az a hiedelem, hogy aki megérinti a szobor talapzatán található, a szent halálát ábrázoló domborművet, azt biztosan szerencse éri.
Ez a híd legrégebbi bronzszobra.

 

Nepomuki Szent János Csehországon kívül Európa számos országában a legkedveltebb szentek közé tartozott. A magyar nyelvterületen szintén elterjedt a tisztelete, a hallgatás szentjének is nevezték őt.

 

 

 

 

 

 

 

Közép-Európában sok hídon látható a szobor, ami egy papot ábrázol mutatóujját az ajkára téve. Nepomuki Szent János az, a hidak szentje, s a gyónási titok vértanúja. Ilyen szobor látható városunkban is, az Erzsébet-híd hídkorlátján. A bronzszobrot 1994-ben állították, alkotója Kiss György.
Az idők folyamán templomokat, kápolnákat szenteltek, szobrokat emeltek tiszteletére.

 

 

 

 

 

 

 

 

Alakját gyakran látni szoborfülkékben, ahogy karingben, karján feszületet tartva áll. Így láthatjuk az endrődi városrészen is. A krónika szerint Nepomuki Szent János szobrát a helyi Berta tanító készíttette.
1945 után a szobrot száműzték a temetőbe, majd 2001-ben a Körösök Vidékéért Egyesület megfelelő szoborfülkét épített a szobornak és visszakerült eredeti helyére.
Nepomuki Szent János szobra szépen felújított, színezett, anyaga homokkő.